Az előző idényben minden sorozatot megnyert a Ferencváros férfi vízilabdacsapata, amiben csak elindult: Bajnokok Ligája, ob I, Magyar Kupa… Klubszinten ennél feljebb nincs, legfeljebb az, ha mindenütt következik a permanens címvédés. Nos, a Fradi jó úton jár, hiszen hazai medencében már végrehajtotta az újrázást, megint megszerezve az országos bajnoki címet és az MK-aranyat is. Most a legnagyobb falat, a BL következik péntektől vasárnapig Máltán, az előzmények ismeretében (itt értelemszerűen főképp a csoportmeccsekre gondolok) reális eséllyel az ismételt triplázásra. Ez persze nem azt jelenti, hogy sétagalopp lesz a CN Marseille elleni elődöntő, majd a helyosztó a másik ág Barceloneta–Novi Beograd mérkőzésének egyik szereplőjével, sokkal inkább azt, hogy a zöld-fehérek papíron mindenkinél jobbak. Ám mivel a pólómeccsek nem papíron, hanem vízben zajlanak, nagy hiba lenne előre inni a medve bőrére, hasonlóképp persze az is, ha csökkenne az egészséges önbizalom.
Ne tagadjuk el ugyanis, alapos az ok a magabízásra, hiszen az FTC minden megméretést figyelembe véve összesen negyven összecsapáson győzött sorozatban, mígnem április elsején ötméteresekkel kikapott a Barcelonetától a BL-csoportban. Utána megint „elfelejtett” veszíteni, az első helyről jutott a négyes döntőbe, majd a hazai bajnoki fináléban sem hibázott a Vasas ellen. Az utolsó, harmadik találkozó 17 gól különbségű, 22-5-ös kiütése igazi erődemonstráció volt, ám hogy mi történt május 17-én a budapesti Komjádi uszodában, az konkrétan vajmi keveset számít május 30-án este fél tíztől a máltai Gzira városában található National Pool Complexben. Nyilván jó tudni, hogy egy éve ugyanitt diadalmaskodott a Ferencváros, hogy nyitott a medence, s hogy telt ház várható (a tavalyi tapasztalatok alapján a helyi ifjú pólósok nézőtéri „mozgósításának” is köszönhetően), de nagyjából ennyi.
Szóval akárhogy csűrjük-csavarjuk, nekünk, magyar sportrajongóknak itthonról nincs más feladatunk, mint kiszurkolni a papírformát: hajrá, Fradi! Hogy aztán az esetleges siker, s így az újabb triplázás ér-e majd például Év csapata-címet (legutóbb második helyet ért a női kézilabda-válogatott mögött), az már más kérdés. Ám talán megnyugtató, hogy más, népszerűbb, nagyobb tömegvonzású és társadalmi hatású sportággal Máltán nem kell versenyezni Nyéki Balázs tanítványainak, kizárólag a „sajátjával”.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!