Az első játszma ideje alatt Hollósy László, a Gödöllő edzője a kispadon ült. A hangsúly az állítmányon van, a heves vérmérsékletéről híres fiatal tréner ugyanis általában az oldalvonal mellett járkál, és bizony előfordul, hogy pöröl a játékvezetőkkel, vagy egyszerűen saját játékosait biztatja hangos szóval, illetve füttyel.
Hollósy tehát nyugodtan ült, meg is volt rá minden oka, hiszen együttese kiegyensúlyozott, öszszeszedett játékot produkált, és hamar vezetést szerzett az esélyesebb BSE ellen. „Nincs alibi, folytassátok ugyanezt a játékot!” – kérte a részsikert elért tanítványaitól a tréner, de a második szett az első szöges ellentéte volt. Rejtély, hogy miért, de szétesett a Gödöllő játéka. Hollósy persze folyamatosan talpon volt.
A továbbiakban is a BSE irányította a meccset, Czakó Mária, a városmajoriak csapatkapitánya igencsak elemében volt, szinte egyszemélyes hadseregként bombázta a gödöllői védőfalat. „Én hiszek bennetek, hiszem, hogy meg tudjátok nyerni, mert szuper kiscsajok vagytok!” – biztatta övéit Hollósy mester a negyedik felvonás előtt.
Sikerrel.
Az ötödik szett külön műfaj, a rutinos vendégek, akárcsak kedden, ezúttal is mozgósítani tudták utolsó erőtartalékaikat. Fej fej mellett haladtak a csapatok, a végén mindketten győzelmet érdemeltek volna. A Gödöllő megint közel járt a csodához.
Mestermérleg
Hollósy László: – Le a kalappal a lányok előtt, küzdeni tudásból jeles!
Kasziba István: – Hullámzó játékot nyújtottunk, a nézők a csodálatos BSE-t és a felejthető BSE-t egyaránt láthatták. ---- A ---- A