Azt mondják, ha a hangyasereg lefelé szaporázza a fa törzsén, akkor hamarosan kiadós eső öntözi a tájat. Montrealban nem végeztem efféle természettudományos megfigyelést, de ha az említett paraszti tapasztalatokból indulok ki, kifejezetten sajnálom a kanadai hangyákat. Tudniillik a lehető legváratlanabb helyzetekben kell lefelé, aztán megint felfelé haladniuk, vélhetően rendkívül kifinomult érzékkel áldotta meg őket a jó Isten.
Kemény Dénes tanácsai pénteken, a horvátok elleni csoportrangadón is jól jönnek majd
Kemény Dénes tanácsai pénteken, a horvátok elleni csoportrangadón is jól jönnek majd
Amikor süt a nap, pillanatok alatt összeállnak a fellegek, amikor pedig nincs olyan pontja horizontnak, amely ne feketéllne, és megesküdnék rá, hogy hat napig ki sem fogy a felhők frissítő tartalma, húsz perc múltán már mosolyognak is a napsugarak. De nemcsak a hangyáknak rossz, hanem a versenyzőknek és az újságíróknak is.
Egy biztos, az első három napon kétszer áztunk bőrig, természetesen mindig akkor nyíltak meg az égi csatornák, amikor a magyar női csapat játszott. Olyannyira, hogy a nemes küzdelemben megnyert, Egyesült Államok elleni derbin öt-hat perces esőszünetet is elrendelt a zsüri. Efféle dolgokról is szót ejtettünk Kemény Dénessel, a magyar férficsapat szövetségi kapitányával, mielőtt kezébe vette volna az irányítást a kedd esti edzésen. Síbírói múltjára támaszkodva ajánlotta, hogy - miután a fagyban beragad, vízben pedig elfolyik a tinta - érdemes ceruzát használnom, ha már féltem kivinni a számítógépet a zivatarba.
Akár érdekes is lehetne, hogy a kanadaiakkal tréningezett a románokat 14-4-re lemosó gárda. Azért furcsa első látásra, mert éppen a juharlevelesek elleni, szerdai derbire (a késői kezdés miatt csak a pénteki számunkban olvashatnak róla) készültek Madarasék, ám Kásás Zoltán edző mindjárt kiigazított: nem annyira szokatlan ez. A két alakulat közti jelentős tudásbeli különbség miatt nincs jelentősége az egymás elleni hangolásnak, de például az előtte való napon a legnagyobb riválissal, a szerbekkel is kétkapuztunk húsz percecskét. "Noha az egyes taktikai elemeket nem tárjuk fel egymásnak, a szerb válogatott ellen már az is hasznos, ha mondjuk, Sapics lóbálásaira kell reagálnunk - mondta idősebb Kásás, aki pályafutása során egyszer járt Montrealban. - Éppen harminc éve vett részt észak-amerikai túrán a válogatott, két hetet voltunk Kanadában, két hetet az Egyesült Államokban, azon belül New Yorkban és Kaliforniában. A Tatabányával a nyolcvanas években jártunk errefelé, Ottawában segítettük a kanadai válogatott felkészülését."
A kétszeres Bajnokok Ligája-győztes szakember eddigi benyomásait is megosztotta velem: "Ami minket illet, nagyon figyelmesen pólóztunk a románok ellen, talán csak három-négy kihagyott ziccert lehetne felróni a srácoknak. Nagy örömünkre Madaras Norbi New Yorkban átesett a holtponton, mindezt most a románok ellen szerzett öt, remekbe szabott góllal bizonyította. A Világliga második fordulójában már viszonylag szoros meccseket játszó kanadaiak mintha begörcsöltek volna a nyitányon, tizenhárom nullánál érték el első találatukat. Nekem nagy és pozitív meglepetés a spanyolok játéka, a sokmozgásos zónájuk ellen csak alibiztek az olaszok. Mondom, a nagy átalakulás ellenére igen jó benyomást keltettek Pérezék. Kuba viszont nagy csalódás."
A hátrányos védekezést és emberelőnyös játékot erőltető tréning végén Biros Pétert rohamoztam meg három kérdéssel, mielőtt az öltöző felé vette volna az irányt.
- Hogy viselik a már több mint kéthetes távollétet? - Nehezen, főként a családosok. A helyzeten azonban nem tudunk változtatni, legfeljebb igyekszünk kevesebbet gondolni arra, hogy milyen lenne otthon. Van teendő bőven, amely eltereli a figyelmünket, de rossz, hogy esténként nem csodálhatom a kisfiamat. - A játékuk is csodálandó volt a románok ellen. - A védekezés kifejezetten jól ment, és ha ezt tartani tudjuk az egész világbajnokságon, nem lesz baj. A kevés bekapott gólt túl tudjuk lőni elöl.
- Mik az érzései, a sportág hasznára válnak az újonnan elfogadott szabályok? - Nehéz előre megmondani, a puding próbája az evés. Az, hogy öt méterről is egyből el lehet lőni a szabaddobást, háttérbe szoríthatja a centerek megjátszását, vagyis veszélybe kerülhet a centerjáték. A harminc másodpercre lerövidített támadóidő felpörgetheti a meccseket, de nem tudom, hogy hat majd ki a mérkőzések képére. Az öt méterről elvégzendő büntetőnek állítólag nem örülnek a kapusok, bár én is hagytam ki ötméterest a Világligában.
Kemény Dénesre nem jellemző, hogy a világversenyek alatt állandóan mosolyra állna a szája, ám most feltűnően felszabadultnak látszott, annak ellenére is, hogy csakúgy sorolta a negatívumokat: "Volt, hogy egy órát vártunk a szálloda előtt ülve a buszra, holott ennél hasznosabban is eltölthettük volna az időt. Nagyon szűkös az edzésbeosztás, amit a kollégákkal egyeztetve enyhíthetnénk, például oly’ módon, hogy a kétkapuzás alatt a következő csapat már bemehet a kapuk mögé úszni. De a szervezők vaskalaposságán ez a terv is fennakadt. Pedig ha minden válogatott horribilis összeget költ a vébére, igenis ki kell szolgálni őket. Az sem mindennapi, hogy a román meccsre metróval utaztunk, mert jobban bízhattunk benne, mint a szervezett buszjáratban. Legutóbb egyetemista koromban használtam ezt a közlekedési eszközt, amikor a Szőnyi útra mentem."
Noha a kedves olvasó a cikk olvasásakor már tudni fogja a Magyarország-Kanada találkozó végeredményét, érdekes lehet majd összehasonlítani vele a Kemény Dénes támasztotta igényeket, amelyek a következők: "Ugyanazt a fegyelmezettséget várom, mint amelyet a románok ellen mutattunk, ez esetben megnyugtató eredmény születik. Szervezetten kell védekeznünk, sok helyzetet kell kialakítanunk, és kegyetlenül ki kell használni azokat. Mert azért valljuk be, a románok ellen öt egyre is vezethettünk volna az első negyedben, erre fel csak kettő egy volt a javunkra. Azt még elfogadom, hogy négy egy, esetleg három egy az előnyünk, na de kettő egy…"
A maximalizmus tehát nem enyhült, nyugtalanságra pedig semmi ok a horvátok elleni, pénteki csoportrangadó előtt. Legfeljebb a hangyák bolondulnak meg a montreali időjárásban. ---- Az A-csoport küzdelmei különösen érdekesek a számunkra, hiszen ebből a kvartettből kerül majd ki a magyar válogatott ellenfele a negyeddöntőben. Nos, egyelőre úgy fest, hogy a mieink Oroszország, vagy Spanyolország valamelyikével mérkőznek majd, ugyanis mind az orosz, mind pedig a spanyol gárda két győzelemmel áll a csoportjában. Spanyolország a második körben könnyed játékkal verte meg Dél-Afrikát, az első meccsükön pedig - nem kis meglepetést szerezve - legyőzték Olaszországot.
"Nem gondolom, hogy az olaszok elleni győzelmünk meglepetés lenne - mondta Inaki Aguilar, az ibériaiak szövetségi kapitánya. - A világbajnokságon egyébként sincsenek meglepetések, bármelyik csapat megverheti a másikat, ám ugyanúgy ki is kaphat. Mi mindig a soron következő összecsapásunkra koncentrálunk, nem számolgatunk, nem törődünk azzal, hogy riválisaink milyen eredményeket értek el."
Amióta Inaki Aguilar átvette a spanyol nemzeti együttes irányítását, majdnem minden poszton kicserélődött a gárda, nyolc új játékos került be a keretbe, és csupán öten maradtak az olimpiai csapatból.
"Amikor elvállaltam a kapitányi posztot, sokat gondolkoztam, hogy megtartsam-e az addigi játékszisztémát, vagy egy új stílusú pólót tanítsak be a játékosaimnak - így a szakember. - Végül kialakítottam egy köztes megoldást, így vannak elemek, amelyeket átvettem az elődömtől, de már az én munkám is meglátszik a csapatjátékon."
És ami a vb-t illeti: a kapitány szerint egyértelműen az ő csoportjuk a legnehezebb, de természetesen tudja, hogy több nagyszerű válogatott van: "Szerintem a magyar és a szerb válogatott kimagaslik a mezőnyből. Ha engem kérdeznek, jobban örülnék, ha a technikás pólót játszó Magyarország nyerné meg a tornát, mint a harciasan, néha durvább stílust képviselő Szerbia-Montenegró." ---- Ingyenmetró Ahhoz képest, hogy nyögvenyelősen indult, elmondhatjuk, Montreal utolérte magát, jó hangulatú, minden igényt kielégítő világbajnokságot rendez. A FINA elnöke, Mustapha Larfaoui is kitűnőnek minősítette a körülményeket, pedig az év elején odáig fajult a helyzet, hogy az anyagi gondokkal küzdő szervezőktől elvették a rendezés jogát (egyikük önkezével vetett véget az életének), és már azt találgattuk, hogy Moszkva vagy éppen Berlin kapja-e meg a jogot nagy hirtelenjében. A polgármester mindent megtett, hogy a FINA annullálja döntését, és lám: jó, hogy minden maradt a régiben. A város olyannyira kegyes az akkreditált versenyzőkhöz, edzőkhöz, újságírókhoz, hogy a buszokon és a metrón is elegendő csak bemutatni a nyakunkban lifegő kártyát, és már bólintanak is a sofőrök, meg a metróügyeletesek.
b>Szimpátia Az ember nehezen bír a modern technika adta lehetőségekkel és a belőle fakadó nehézségekkel egyaránt - főleg, ha Kanada és Magyarország között szeretne az éteren keresztül újságcikket leadni. Szerencsére a kanadaiak számítógépismerete felülmúlja pólótudományukat, így az egyik önkéntes (amúgy volt kanadai utánpótlás-válogatott) pillanatok alatt megtalálta a megoldást. Iránta táplált szimpátiánkat pedig csak növelte, hogy kedvencei a magyar férfi pólósok, és csak a Románia elleni derbink miatt kéredzkedett el két órácskára főnökétől. A 14-4-es győzelmünket pedig egyszerűen a "kill", azaz: "gyilkol, kivégez" igével jellemezte.