Időnként legalábbis az volt az ember érzése, nem véletlenül kérdezett rá a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a sportágak átvilágításánál a játékvezetők szerepére. És az sem véletlen, hogy a póló a "közepestől magasig" minősítést kapta. Ami különösen akkor közelít a maximális értékhez, amikor az ilyen Kratochvil-félék mászkálnak a parton. Ismerjük a tót atyafit, sallangmentesen elcsalta a sorsdöntő Fradi-Olympiakosz BL-meccset.
Az első negyedben úgy festett, mintha áthúzódott volna az akkori befolyásoltság hatása, tömte a görögöket előnyökkel, így 2-0 után visszakapaszkodtak 2-2-ig (a labdabirtoklás nagyjából úgy festett, hogy öt percig náluk, háromig nálunk). A második negyedben döcögősre váltottunk, ráadásul egy kihagyott előnyünk után Hrisztosz Afrudakisz olyan gólt lőtt megúszásból, amilyet a magyarok szoktak… Túl sok szépség eztán sem ejtette rabul a publikumot, az ausztrál bíró ugyanis ment a szlovákkal, így parádésan szétfújták ezt a játékrészt. Annyi pozitívum volt az egészben - ha már az Unicum-hét jelmondata: "Csak pozitívan!" -, hogy a mieink nem vártak a fehér ruhásokra: Steinmetz Ádám parádés centergóljával és Kiss Gergő bepréselődő átlövésével sikerült tartani a vezetést az emberelőnyökkel megfelelően sáfárkodó vendégekkel. A negyed hajrájára viszont odáig fajultak a dolgok, hogy az egyébként inkább nyáresti szalonközönségre, mintsem megvadult drukkerhadra emlékeztető ezerfejű már egy emberként fújozott és ordított a soros vendégfór megítélését követően. Mi több, amikor sikerült úgy kibekkelni a hátrányt, hogy a hellének kapura sem tudtak lőni, Varga Dániel pedig szenzációsan fordult, és használta ki a ziccert, még a páholyokban is ökölrázva ugráltak.
Korántsem mellesleg ezzel vezettünk két negyed után 6-5-re, a folytatásban pedig Kiss Gergő előbb azt mutatta meg, hogyan lehet egyből bevarrni egy fórt, majd ezt követte egy olyan figura, amely úgymond tényleg csak a mesében van. Öt tökéletes passz, a görögök már a cikáztatás közepén elvesztették a fonalat, Biros meg mattolt. Később, egy újabb kibekkelt hátrány után Biros lőhetett kissé éles szögből, ám a kapusba vágta a labdát - 9-5-nél a görögök alighanem fenséges temetést rendeztek volna maguknak. Ehelyett egy védelmi baklövésből az idősebbik Afrudakisz szép gólt löbbölt centerből, kissé felébresztve az övéit. Kásás több mint zseniális passzát Fodor húzta be előnyből, ám eztán sikerült beszedni egy újabb "limonádégólt": roppantás helyett két elkerülhető akciógóllal továbbra is tapadtak ránk a görögök.
Igaz, Molnár elsőrangú, negyedindító centerezését követően Campagna nagyot legyintett védőire, és még csak fel sem állt - az ő apátiája azonban nem ragadt át a játékosokra. Jóllehet Mazisz előnyből elért góljára az ezen a meccsen tévedhetetlennek tetsző Kiss Gergő is "reagált", azaz továbbra is három volt a különbség (11-8). Na ekkorra esett a mieink koncentrációs hullámvölgye, továbbá Kratochvil másodvirágzása: megszerzett labdánknál juttatta előnyhöz úgymond "messzire átfújva" Maziszékat, akik éltek a lehetőséggel, később Kiss Csaba brutális lefejelése felett hunyt szemet, és miközben a magyar balkezes a medence innenső felén szédelgett, átellenben a görögök éltek az extra emberelőnnyel. Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy ekkoriban a két Kiss egymás után két fórt törölt a kapusba, azaz többé-kevésbé rajtunk múlt a különbség elherdálása. Elég az hozzá, hogy egy perccel a befejezés előtt 11-11 állt a táblán, azaz konkrét veszélybe került a varázslatos győzelmi sorozat. Hanem az utolsó fórunknál Szívós úgy döntött, állhat vele szemben kapus és védő, ő most ezt vállalja - és igaza volt. Egészen szemtelen, egyszersmind bődületes erejű pattintással vágta a labdát a léc alá - ezzel eldöntötte a partit.
Azaz ha nehezen és küszködve is, de sikerült elérni a huszonötödik győzelmet: az igazán nagy gárdák sajátja, hogy a győzelemmel frigyre lépve gyengébb pillanataikban is képesek nyerni. Ha úgy tetszik, ez volt az aranycsapat ezüstlakodalma.
Mitől volt ennyire nehéz? Kemény Dénes szövetségi kapitány: Sok a mérkőzés, és ahogy halad előre az idő, egyre nehezebb koncentrálni. Ebből fakad az, hogy elöl is, hátul is követünk el olyan hibákat, amelyek egyértelműen a fej fáradtságára utalnak. Ugyanakkor az, hogy a felkészülés során ilyen nehéz, kemény mérkőzéseket vívunk, egyáltalán nem jön rosszul.
Számított ilyen szoros csatára? Alessandro Campagna, a görögök szövetségi kapitánya: Csapatunkat nagyon feldobta, hogy háromezer néző előtt végig partiban tudott lenni az olimpiai bajnokokkal. Ennél többet nem is kívánhattam volna, a legteljesebb mértékben elégedett vagyok a fiúkkal.