A régi szójátékkal élve, vasárnap két kiállítása volt Varga Dánielnek, hétfőn egy. De fogalmazhatnánk úgy is, egészen különleges körítés közepette találkoztak egymással a frissiben kupát nyert angyalföldi vízilabdázók (szakmai visszatekintésünket a 10. oldalon találják).

(Fotó: Meggyesi Bálint)

(Fotó: Meggyesi Bálint)
A megnyitó figyelemre méltó mozzanattal kezdődött, elvégre egy, a kiállítóteremben régebbről ottfelejtett, stilizált bikaalakzatot kellett kivonszolni az ajtón, s erre Varga mellett még két juniorválogatottbéli cimborája, Gór-Nagy Miklós és Decker Ádám vállalkozott - előbbi történetesen egy napja a vesztes egriek soraiban tempózott. A művészet tehát összehoz (és tényleg: Dani klubtársával, Hesz Mátéval eljött nagymamája is, a honi sport élő legendája, a nyilvánosság előtt egyre ritkábban mutatkozó Székely Éva).
"Az elmúlt három év termése látható itt - mondta a póló és az ecset művésze. - Ma már kezdek kiegyensúlyozottabbá válni, azaz, nem csupán akkor festek, amikor nem megy a játék, bár a vízilabda nyilván befolyásolja az alkotást." Ezt látszik alátámasztani öccse, az örökkön vigyorgó Dénes megjegyzése is: "A hangulatuk alapján bármelyik képről meg tudom mondani, mikor festette."
Azért szerencsére több volt a vidám, mint a borongós - aztán hogy Dani góljai vagy a képei szebbek-e, azt döntsék el önök: előbbiek az uszodákban, utóbbiak az óbudai Fő téren található Zichy-kastély hátsó kiállítótermében tekinthetőek meg.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik





