Könnyed és derűs összecsapáson van túl a magyar válogatott, ünneplés helyett azonban rögvest álljon itt Kemény Dénes "mellékes" megjegyzése: "Vannak nehézségek egy csapat életében, nekünk is voltak és lesznek, ezekről magunk között vagy a magyar médiának beszélünk, szurkolóink pedig talán megértik, miért sikerült egy adott mérkőzés gyengébben. Ugyanerről az ellenfelek esetében nem nagyon tudunk holott könnyen elképzelhető, hogy aznap éppenséggel valami miatt nekik is igen rossz napjuk volt. Nem kizárt, hogy ezúttal ez történt."
Igaz, azért lábjegyzetként hozzáfűzte: "Természetesen a meccs alakulása tökéletesen jó ahhoz, hogy a mi esténket felhőtlenné tegye." A kapitány alkalmasint annak is örülhetett, hogy újabb és újabb emberek idézték régi önmagukat: Biros Péter megint zseniálisan játszott, de rajta is túltett Molnár Tamás, aki még az amerikaiak elleni első mérkőzésen szinte feltűnést sem keltett, a másodikon már csillantott valamit – ezúttal pedig csillogott: ő is négyet lőtt, mégpedig mind a négyet akcióból, centerből, ami manapság bármelyik vetélytárs ellenében óriási produkció. Maga a meccs egyébként a második negyed közepére eldőlt: ekkor már 5–0-ra vezetett a magyar gárda. Biros akciógólját Benedek remek befejezése követte előnyben, lendületünket pedig az sem törte meg, hogy egy, a lécet telibe trafáló lövés nemes egyszerűséggel lebontotta a kaput, így néhány percig állt a játék, amíg beszerelték a tartalék kreclit. Az úthenger pedig ment tovább, Vári találata következett, majd Varga Tamás bombája vágódott be a fáról – mint kiderült, a tarcsi kapu jobban bírta a megpróbáltatásokat… A második negyedet Molnár remek centerezése indította, miközben az auszik újabb emberelőnyt hagytak kihasználatlanul. Később Figlioli találatára megint centerünk válaszolt, Benedek passzát nyomta be, így a félidőben megnyugtató előnynyel vonulhattunk pihenni (6–1).
Molnár Tamás varázsolt: négy gól, mind a négy centerbôl!
A folytatásban annyit változott a helyzet, hogy a védekezés kissé "felpuhult" – egy Szécsi-kirontásból négyes lett, s bár azt a lécre lőtték, a visszapattanóból később betaláltak –, s így afféle népi felelgetős alakult ki. Nálunk Biros duplája között Varga még egy bombát beélesített, aztán Madaras halászott le egy ausztrál passzt, aztán gólig süvített (balkezesünk dicséretére legyen mondva, hogy előzőleg kihagyott egy ziccert, ám másodjára bizonytalankodás nélkül mattolt). A záró részben Biros negyedszer is beköszönt, aztán Molnár emberrel a nyakában gyötörte be a harmadik gólját, később Madaras megint begyújtotta a turbómotort, és a végén "zsákolt". Zárásképp egy perccel a dudaszó előtt Molnár egy újabb parádés megmozdulással utolérte örök vitapartnerét, Birost – az auszik pedig egy nyolcgólos zakót csomagolhattak be a többi ruha közé, amellyel nemsokára hazafelé veszik az irányt. Mifelénk viszont egyre több a pozitív jel: ez a hét végi szuperdöntő előtt több mint biztató. ---- M ---- &