Szívós Márton óvatosságra int

Az elsőrangúan játszó, s még ennél is hatásosabban kezdő Domino (két kudarcot maga mögött tudva a bajnokságban) harmadjára nem maradt alul a Vasassal szemben, és a Komjádiban tudott nyerni 7–6-ra az Euroliga negyeddöntőjének első találkozóján. Aki az esélyek megítélésekor a Honvédra szavazott, minden bizonnyal arra gondolt, hogy egy ilyen kaliberű gárda háromszor egymás után nehezen kaphat ki ugyanazon riválisától, no meg sokat nyomott a latban Madaras Norbert betegsége. S valóban, a gólkirály szélső csak a második negyedben szállt be, és nem tudta megváltani a világot – látszott rajta, hogy edzéseket kellett kihagynia.
A másik oldalon ellenben hihetetlen első negyedet produkált Szívós Márton: hét perc alatt mesterhármas fűződött a nevéhez, s a második felvonás elején a Biroshoz kötődő bombagóllal kialakult 4–1-es Domino-vezetés alapvetően meghatározta a meccs forgatókönyvét. A hazaiaknál Kásás Tamás nem lelt társakra, egyedül a dobhártyaszakadás után nagy akarattal pólózó Varga Tamás emelhető ki, négy találata magáért beszél. A másik oldalon Gergely remekül védett, Szívós érdemeiről már beszéltünk, Fodor végig szilárd volt, s a harmadik negyedbeli gólja a legjobbkor jött, Molnár pedig szállította az emberelőnyöket. (Utóbbi az első gól előtt például nagy valószínűséggel megetette Tulga játékvezetőt, aki kiállította Vindischt.) A Honvéd egyértelműen kezében tartotta az irányítást, de nagy hibát követne el, ha elkényelmesedne, hiszen nem jelent életbiztosítást, hogy április 28-án a Kőér utcában rendezik a visszavágót.

– Mikor kelt fel legutóbb olyan vidáman, mint szerdán? – kérdeztük Szívós Mártont, akinek a góljai megalapozták a Honvéd sikerét.
– Úgy általában nem szeretek felkelni, így ezúttal sem volt ínyemre. De legalább ki tudtam pihenni magam, s a hangulatom ahhoz volt hasonlatos, mint amikor a csoportmeccsek utolsó fordulójában legyőztük a Dubrovnikot, és bejutottunk a negyeddöntőbe.
– Olimpiai bajnok édesapja mit szólt a produkcióhoz?
– A győzelem után volt egy összekacsintás köztünk, és a mosolyából kiolvashattam az örömöt. Részletesen még nem beszéltünk a meccsről.
– Ön szerint miért alakulhatott így a találkozó?
– Rengeteget számított a remek kezdés, úgy éreztem, jobban fel vagyunk pörögve. Azt nem mondom, hogy jobban akartuk a győzelmet, hiszen nyilvánvalóan a Vasas is ugyanúgy szeretett volna nyerni.
– Hogy látja ezek után az esélyeket?
– Abból indulok ki, hogy nyolc negyedből áll a párharc, és még csak a felénél tartunk. Csak remélhetem, hogy a Vasas elleni rossz szériának ezennel vége, és a keddi siker egy jó sorozat kezdete volt.