Szécsi kivédte a szemüket

A kezdéssel szerencsére nem akadt gond, mert bár két-két támadást gyorsan elpackázott a két csapat, Kis Gábor révén a házigazda indította el a gólgyártást. Sőt ha egy létszámfölényes helyzetnél Gór-Nagy nem a kapufát találja el, illetve a kipattanót Nyéki nem a felső lécre tapasztja, még nyugodtabbak lehettünk volna. Ehelyett Nastran és Milakovic révén fordított a Mladost. Néhány pontatlan bejátszás borzolta még a kedélyeket, végül előnyből egyenlített Nyéki. Hajtós második negyed következett, és miután Kis és Gór-Nagy fél percen belül betalált, 4–2-re húzott el a Gerendás-csapat, a lelátó népe pedig értetlenkedett: hogyan kaphatott ki 8–1-re a Vasutas Kotorban. Amíg ezen morfondírozott, Kucarov és Milakovic 4–4-re alakította az állást. "Gyerünk, Miki!” – kiabált Gór-Nagynak Szécsi, lövésre biztatva társát. Sajnos blokk lett a vége. Később Szécsi védte ki immár sokadszor Roncevic szemét, Németh kiállítása után azonban már tehetetlen volt Csomakidzével szemben (4–5). Miután a Mladost ráérzett a védekezés mikéntjére (a kétgólos Kist például nem engedték ki a satuból), kényszerű távoli löketekkel próbálkoztak a hazaiak. Ám a bombák rossz helyre csapódtak, így például Nyéki kapufája zárta az első félidőt.

A pihenő után harmadszor is elhozta a labdát Gulyás, ám az újabb eltévedt labdákkal nem jutott egyről a kettőre, egészen pontosan négyről ötre a BVSC. Szécsi hiába követte el újfent a lehetetlent Csomakidzével farkasszemet nézve, a gyors két kiállítással sújtott csapata már nem tudta kivédekezni sokadik hátrányát. Primorac talált be, Gerendás pedig ordított. Hála istennek Vincze válla bírta a gyötrelmeket, s lám, milyen nagy szükség van rutinjára: pofátlanul ejtette át a cserekapust, Kacicot. Puszikat hintett a nézőtér felé, majd nemsokára ezt tehette volna Németh is, de ő csak szerényen tudomásul vette, hogy úgy nyolc-kilenc méterről egyből bevágta a neki megítélt szabaddobást. Istenem, az ő rogyadozó dereka is úgy döntött, hogy ezt a meccset végigbírja. A félrokkantak teljesítményét megirigyelvén 11 másodperccel a negyed vége előtt – természetesen Szécsi óriási védését követően – Dabrowski úszott meg, és egy soha véget nem érő emelkedést követően bevágta a labdát a Mladost kapujába (7–6).

A negyedik felvonásban sem csökkent az iram, ellenben nőtt az ideges emberek száma az uszodában. Tudniillik a Mladost sorra kapta az előnyöket – míg a horvátok hármat könyvelhettek el, a vasutasok egyet sem. De kit érdekelt ez, mikor a kapuban Szécsi terült szét polipként, és akkor sem estünk kétségbe, amikor két méterrel vele szemben vállalkozott góllövésre az ellenfél. Három olyan bravúrt mutatott be, amilyet más évek hosszú sora alatt sem, így aztán maradt a 7–6. A kapus Kacic kiállítását követően Gór-Nagy nem tudta felavatni az ideiglenesen a ketrec elé álló Koljanint, aztán 50 másodperccel a vége előtt Gór-Nagyot is kiszórták a bírók, és a negyedbeli negyedik fórját már nem hagyta kihasználatlanul a Zagreb. Primorac gólja után 37 másodperc maradt hátra, 19 másodperccel a vége előtt pedig Milakovic búcsúzott a mérkőzéstől. Ennyi időnek pedig elégnek kellett lennie ahhoz, hogy győzelemnek örülhessen a BVSC. Végül Nyéki döntött úgy, hogy az idegei teljesen rendben vannak, és nyolc másodperccel a befejezés előtt bekacsáztatta a labdát a horvát kapuba. A maradék időt már kibekkelték a vasutasok, és óriási ünneplést csaptak.

Mestermérleg
Gerendás György: – Csak annyit mondanék, hogy nyolcszor több gólt lőttünk, mint Kotorban. Persze nagy bajban lettünk volna a szorzóval, ha két találatot szerzünk az első fordulóban…
Milorad Damjanic: – Csakis magunkat okolhatjuk a vereségért. Az utolsó negyedben három emberelőnyt sem tudtunk kihasználni, ráadásul kapusaim sem voltak formában.