Kosár: „Nem szabad elhamarkodott változásokat hozni" – Dávid Kornél

Május elején új időszámítás kezdődött a hazai kosárlabdasportban, miután a tizenhárom év után leköszönő Szalay Ferencet Báder Márton váltotta a szövetség (MKOSZ) elnöki székében. A Budapesti Honvéd szakmai igazgatója, a korábbi 98-szoros válogatott center már a megválasztása előtt is több alkalommal kiemelte: a fiúutánpótlás az a terület, amelyben a legtöbb teendője lesz, majd újdonsült elnökként egyenesen így fogalmazott:Szalay Ferencet Báder Márton váltotta a szövetség (MKOSZ) elnöki székében. A Budapesti Honvéd szakmai igazgatója, a korábbi 98-szoros válogatott center már a megválasztása előtt is több alkalommal kiemelte: a fiúutánpótlás az a terület, amelyben a legtöbb teendője lesz, majd újdonsült elnökként egyenesen így fogalmazott:

A helyzet javításában bizonyára Dávid Kornél is segítségére lehet az új sportági vezetésnek, ugyanis – Mészáros Zalánnal, Krasovec Péterrel és Pantl Péterrel egyetemben – új tagként az eddigi egyetlen magyar NBA-kosaras is bekerült a tízfős elnökségbe. A 127-szeres válogatott kiválóság a Milwaukee Bucks európai játékosmegfigyelőjeként járja a világot, és folyamatosan figyeli a külföldi ígéreteket, ugyanakkor a nemzetközi mellett a hazai utánpótlást is jól ismeri. Már csak azért is, mert névadó alapítója a székesfehérvári akadémiának.

„Szeretném leszögezni: nincs szándékomban elébe menni annak, hogy melyek is pontosan a javításra szoruló területek, és ott milyen konkrét változásokat kellene eszközölni. A szövetség eddigi munkájára nem volt közvetlen rálátásom, csak kívülről, az akadémiánk szemüvegén keresztül követtem a folyamatokat – kezdte Dávid az Utánpótlássportnak. – 

azt, hogy melyek azok az országok, amelyek fejlődtek, illetve visszaestek az elmúlt években, illetve, hol milyen az utánpótlás-képzési struktúra. Képben vagyok, hogy milyen változtatások útján jutottak el a sikerekig az egyes nemzetek, Franciaországtól Törökországig. Ugyanakkor mielőtt bármilyen módon hozzányúlnánk a hazai rendszerhez, arra van szükség, hogy pontosan felmérjük a helyzetet, nem szabad elhamarkodott változásokat hozni.

Márpedig az elmúlt években nem sok sikernek örülhettünk a fiúválogatottjaink szereplése kapcsán: a múlt nyarat például az U20-as válogatott zárta a legjobb eredménnyel, a 10. helyen végzett a B divíziós kontinenstornán, míg az U18-asok a 14., az U16-osok a 13. helyen fejezték be a maguk Európa-bajnokságát, szintén a második vonalban. (Az A divízióban Európa 16 legjobb csapata szerepel, így összesítésben a magyar fiúkat a 26., a 30., illetve a 29. helyen jegyezték.) A válogatottakra az idén is sűrű nyár vár: az U16-os, U18-as és az U20-as nemzeti csapat ismét B divíziós Eb-n szerepel, míg az U19-eseknek június 24-től a debreceni korosztályos vb-n lesz jelenésük, ami ráadásul sporttörténelmi esemény, hiszen magyar fiúcsapat először vehet részt korosztályos vb-n.

Minden országnak megvannak a maga sajátosságai, és abból igyekszik kihozni a legtöbbet. Vagyis nem lehet kopírozni egy-egy szisztémát, és azt egy az egyben átültetni itthon. Nekünk is a saját utunkat kell járnunk, persze felhasználva a külföldön látottakat, tapasztaltakat – mondta Dávid, majd kiemelt néhány területet, amely véleménye szerint feltétlenül javításra szorul. – Ilyen az edzőképzési program, amelyben már az előző elnökség is felmutatott pozitívumokat, de természetesen ezeknek nincs hatásuk egyik napról a másikra. A szakemberképzésre ezentúl is nagy hangsúlyt szeretnék fektetni, ez elengedhetetlen. És legalább ilyen fontos a megfelelő kiválasztás is, persze megannyi más mellett.”

(Kiemelt képen: Dávid Kornél Fotó: Girgász Péter/MKOSZ)