– Hogyan gondol vissza a Budafok élvonalbeli teljesítményére?– Hogyan gondol vissza a Budafok élvonalbeli teljesítményére?
– A tavalyi feljutás nagy siker volt, és nem feltett kezekkel érkeztünk meg a legjobbak közé. Szerintem jól kaptuk el a rajtot, gyorsan fel tudtuk venni az NB I ritmusát, az első meccsekkel együtt a pontok is jöttek. Úgy érzem, ez volt a csapat legjobb időszaka a bajnokságban. Az évad végére viszont fizikailag és mentálisan is leeresztettünk. Összességében azonban büszkék lehetünk erre a két félévre, egyáltalán nem játszottunk alárendelt szerepet a mezőnyben.
– Ha a 2000 után született hazai labdarúgókat vizsgáljuk, ott volt az NB I-ben legtöbbet játszók között, sőt hat gólt is szerzett. Azért maradt némi hiányérzet?
– Vegyesek az érzéseim. Az első néhány fordulóban fel kellett venni a ritmust, meg kellett szokni a légkört. Most debütáltam, és bár korábban az NB II-ben és az NB III-ban már játszottam felnőttek között, az első fordulókban volt bennem izgalom rendesen, de sokat segített az alsóbb osztályokban szerzett tapasztalat. Tíz gólt tűztem ki magam elé célként, ezt nem sikerült elérnem, ám hattal sincs okom szégyenkezni.
– Az MTK és a Fehérvár ellen kísértetiesen hasonló gólokat szerzett, mindkétszer a tizenhatoson kívülről, kapásból, egy-egy kifejelt labda után. Készül az ilyen szituációkra?
– Külön nem gyakoroltuk ezeket a meccshelyzeteket, de korábban is értem már el hasonló gólokat. Gyors reakcióra van szükség, már a védők fejese előtt igyekszem kiszámítani, hol köthet ki a labda, ha pedig ott a lehetőség, egyből elvállalom. Emlékszem, az akkori edzőnk, Csizmadia Csaba utasítása a Fehérvár elleni becserélésem előtt úgy hangzott, hogy „Lőj egy gólt!”. Örülök, hogy ilyen szép találattal tudtam teljesíteni a kérését.
– Felteszem, ez a két gól ott van a legemlékezetesebb pillanatok között…
– Hát persze, főleg a Fehérvár elleni, hiszen az volt a várva várt első NB I-es gólom. De ugyanolyan jó visszaemlékezni a csapat első győzelmére, amelynek már rögtön az első fordulóban, a Kisvárda ellen örülhettünk. Bár az összes diadal ugyanolyan édes, amit együtt éltünk meg. A kupában szerzett Paks elleni mesterhármasomat pedig biztosan sosem fogom elfelejteni.
– Nemcsak a bajnokságban, hanem az U21-es válogatottban is szerepelt, ráadásul a korosztály Eb-jén a három csoportmeccsből kettőn is kezdőként lépett pályára.
– Nagyszerű élmény részt venni egy kontinensviadalon, annak meg külön örülök, hogy sok lehetőséget kaptam. Magasan jegyzett játékosok ellen léphettünk pályára, és ez az eredményeken is meglátszott. Ezzel együtt kihozhattunk volna többet is a mérkőzésekből. Noha jól ismerjük egymást a válogatottbeli társakkal, hiszen a legtöbben az NB I-ben játszunk, mégsem állt úgy össze a csapat, ahogyan kellett volna.
– Ennek mi lehetett az oka?
– Nem tudom, mi hiányzott. Ami biztos: mindenkit maximálisan motivált, hogy a címeres mezt viselheti.
– Nem lesz sok idő pihenni. Gondolkodott már a következő idényén?
– Kölcsönben játszottam a Budafokban, a szerződés pedig most jár le, így a nyári felkészülési időszakra visszatérek a Puskás Akadémiához. Az később dől el, hogy maradok-e Felcsúton, de remélem, továbbra is a legmagasabb szinten tudok bizonyítani. Jó játékkal és minimum annyi góllal, mint most.
További korosztályos hírekLABDARÚGÁSBANa sportági aloldalunkon.