Óriási, 287 fős mezőnyben kellett bizonyítania hétvégén a tőrözők hazai korosztályos viadalait évek óta uraló Szemes Gergőnek a kadétok európai körversenyének budapesti felvonásán. A három korcsoportban (kadét, junior és felnőtt) is pástra lépő ferencvárosi tini azonban valósággal átgázolt a nívós mezőnyön, vagy legalábbis laikus szemmel nézve könnyűnek látszó, sallangmentes vívással utasította maga mögé korosztálya élmenőit. De hogyan látták az értő szemek?Szemes Gergőnek a kadétok európai körversenyének budapesti felvonásán. A három korcsoportban (kadét, junior és felnőtt) is pástra lépő ferencvárosi tini azonban valósággal átgázolt a nívós mezőnyön, vagy legalábbis laikus szemmel nézve könnyűnek látszó, sallangmentes vívással utasította maga mögé korosztálya élmenőit. De hogyan látták az értő szemek?
„Ha valaki a csoportkör után azt mondja, hogy megnyerem a versenyt, akkor kinevetem – kezd bele értékelésébe kissé meglepően a csapatban Európa-bajnok tőröző. – Reggel nem éreztem jól magam, még bennem volt a heti betegség, ezért nem is tudtam úgy vívni, ahogy terveztem: egyszerűen semmi nem jött össze.”
„Valóban nem indult fényesen a versenyünk, hiszen a csoportkörben 5:4-re elveszítettük az utolsó meccsünket, és így hirtelen visszaestünk a táblán a 42. helyre, onnan kellett felkapaszkodnunk – erősíti meg tanítványa szavait mestere, Szabó István. – Hál’ Istennek sikerült: utána az első asszóban legyőztünk egy román fiút 15:0-ra, ez pedig kellő önbizalmat adott Gergőnek, meg persze nekem is a folytatáshoz. Vívogattunk, vívogattunk, szerintem mindketten az Oszipov elleni asszótól tartottunk a legjobban – ő vezeti a kadétok világranglistáját– de szerencsére Gergő simán hozta a meccset, 15:6-ra nyert, onnan kezdve pedig ellenállhatatlanul vívott."
A 16 esztendős fiatalember nem elég, hogy a tavalyi győztes Oszipovot legyűrte, a döntőben újabb bajnok várt rá: Damiano di Veroli szintén bevette már Budapestet, jóllehet, az előző szezonban párbajtőrben győzedelmeskedett. Gergő elmondása szerint azonban tőrözőként sem piskóta.
„Tipikus olasz vívó, rendkívül gyors és erős lábbal. Nem véletlenül jutott el a döntőig. A legfőbb fegyvere, hogy mindenkit kifáraszt. Az elődöntő után nagyjából 5-10 percem maradt pihenni, ettől függetlenül egy percig sem izgultam amiatt, hogy ebből hátrányom fakadhat, mert éppen ellenkezőleg: nekem szükségem van arra, hogy ne essek ki a ritmusból, ha már egyszer elkaptam a fonalat. Úgy érzem, ez most bejött: bár a végére megfájdult a kezem, nem pánikoltam, hiszen észrevettem, hogy di Veroli meg a lábához kap. Nyilván mindketten elfáradtunk a nap végére, talán én valamivel jobban bírhattam szusszal, ezért nyerhettem.”
Nem számít, hogyan, a lényeg végül is a magyar fiú győzelme, amely Szabó Istvánt cseppet sem lepte meg, elvégre Gergő nagyon meg akarta nyerni a hazai versenyt.
„Tavaly csak harmadik lett, az idén pedig úgy készült, hogy megszerzi az aranyérmet. Ezért azt mondom, számítottam a győzelmére, és a reggeli kisiklást leszámítva úgy érzem, abszolút megérdemelten nyert. Ki tudja, talán még kedvezett is neki, hogy a csoportkör után nem volt kiemelt, hiszen nem kellett két órát várnia az ellenfelekre, rögtön felvehette az üzemi hőfokot, ami aztán a dobogó legfelső fokáig repítette.”
De mit is jelent pontosan ez a siker a hazai tőrvívás korosztályos egyeduralkodójának?
„Céljaim továbbra sem változtak, az Európa-bajnokságon és a világbajnokságon,vagy legalább az egyiken, egyéniben is szeretnék érmet hazahozni. Ezek után azt gondolom, nem lehetetlen küldetés, de nem akarok nagyképűen nyilatkozni – egyáltalán nem jellemző rá (a szerk.) – edzek tovább és meglátjuk, mire leszek elég ebben a szezonban. Eddig mindenesetre maximálisan boldog vagyok, mert ez volt talán az eddigi legerősebb kadétversenyem.”
További korosztályos hírek VÍVÁSBAN a sportági aloldalunkon.