Strandkézilabda: szakvezetők az U17-es Eb-ezüstök titkairól
A fináléig álomszerűen alakult a mieink számára a lengyelországi utánpótlástorna, elvégre mindkét magyar csapat bejutott az aranycsatába. A történetnek azonban nem lett happy end a vége, hiszen a lányok egy-egy góllal maradtak alul a spanyolok elleni játszmákban, a fiúk pedig még ennél is szorosabb küzdelemre késztették a horvátokat, akik csak szétlövéssel tudtak ellenünk győzni. Így meglehetősen vegyes érzésekkel reagáltak megkeresésünkre a magyar válogatottak élén dolgozó szakemberek.
Két nagyszerű ezüstérmet szerzett fiú- és leányválogatottunk az U17-es Eb-n • Forrás: Mksz
Penszki Gergely, a srácok mestere elégedett játékosai fejlődésével, profi hozzáállásával, de átkozza csapata döntőbeli szerencsétlenségét.
„Ha valaki az Eb előtt felajánlja, hogy ezüstérmesek lehetünk, nyilván aláírtam volna, mert egy kontinensbajnokság döntőjébe kerülni óriási teljesítmény. A fiúk végig nagyon motiváltak voltak, éreztem rajtuk, hogy egy közös célért küzdenek a homokon. Tekintve, hogy néhányan életük első meccsét éppen a torna alatt, címeres mezben játszották, és nulláról kellett beletanulniuk a csapat taktikájába, hihetetlen bravúr ez a második hely. Ugyanakkor még nem hevertük ki a horvátok elleni mérkőzést, egyszerűen semmi sem akart sikerülni azon a délutánon. A játékvezető kétes ítéletei rosszul hatottak ránk, az ideálisnál sokkal idegesebben tettük a dolgunkat, ami kapkodáshoz vezetett. Bosszantó, hogy ennyire elpártolt tőlünk a szerencse: a szétlövéseknél is előfordult, hogy dobás előtt kicsúszott a labda az egyik játékosom kezéből… Ez olyan hiba, ami száz esetből egyszer történik meg velünk, sajnos éppen a horvátok ellen következett be.”
A fiúk vezetőedzője mindazonáltal büszke a csapategységre; ahogy fogalmaz: nem csak a pályán dőltek el az eredmények.
„Mélyen hiszek abban, hogy egy mérkőzést csak az az együttes tudja megnyerni, amelyik a homokon kívül is törekszik arra, hogy minél erősebb gárda legyen. Mostani sikerünkben is a csapategység volt a kulcs: a gyerekeket tudatosan elzártuk a közösségi médiától, edzések előtt a buszon vagy például lámpaoltás előtt nem telefonozhattak, ezáltal mindenki beszélgetett a másikkal, a srácok jobban megismerték egymást, ami elengedhetetlennek bizonyult a csapatszellem kialakulásában. A legjobban az tetszett, hogy a fiúk azonnal elfogadták a tábori szabályokat, és nem vonultak el titokban messengerezni.”
A Pinizsi Zoltán vezette leánycsapat rendkívül stabilan teljesített a lengyelországi kontinensviadalon, de azt a fránya finálét csak nem sikerült megnyernie. A szakvezető ennek ellenére inkább pozitívan értékelte a lányok első nemzetközi, valódi téttel bíró megméretését.
„A lányok méltón ápolták a nagy elődök hagyatékát, és őszintén szólva, végig tolta őket előre a tudat, hogy az idősebb korosztályok rendre dobogós helyezéseket szállítottak Magyarországnak. Ők is beálltak a sorba, azt gondolom, mindenképpen megérdemelt az ezüstérmünk, hiszen veretlenül jutottunk be a döntőbe. Ott aztán egy kétségkívül erősebb spanyol válogatottal találkoztunk, így persze benne volt a pakliban, hogy esetleg elvérzünk ellenük. Hozzáteszem, picit igazságtalannak érzem a finálé végkimenetelét: a játékvezető a kétes esetek 80-90 százalékában a hispánok javára ítélt, ami nem könnyítette meg a helyzetünket. Tipikusan az a meccs volt, amikor egy-két váratlan megoldással, bravúros védéssel többre lett volna szükségünk, de összességében elmondható, hogy még nem tartunk a spanyolok szintjén.”
A lányok vezetőedzője szerint a sikerek feltétele a körültekintő kiválasztás, valamint hogy a fiatalítást már a legifjabbak nemzetközi versenyein elkezdjék.
„Ezt az ezüstérmet a 2002-es születésűekkel értük el, jövőre viszont már a 2004-es korosztály bizonyíthat az U17-es Európa-bajnokságon. Szerencsére mi előre gondolkozunk, így Stare Jablonkiban is szerepelt a keretünkben két 2004-es születésű. Sőt a csapatunk vezéregyéniségeivé léptek elő, parádésan játszottak az egész kontinensviadalon. Az, hogy utánpótlásszinten ilyen sikereket tudunk elérni mind fiú- mind leányvonalon, csupán a megfelelő kiválasztáson múlik. A jó embereket keressük, azokat, akik morálisan és a fizikai paramétereket tekintve is megállják majd a helyüket. A kiválasztásnál döntésszituációkat modellezünk nekik, hogy rájöjjünk, ki az, aki képes megtalálni a győztes területet. Belőlük lesz aztán Európa-bajnoki aranycsatát vívó strandkézis.”
További korosztályos hírek KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.
