Kézilabda: fiataljaink fejlődéséhez az NB I tempója nem elég

Bruckner Vince – utanpotlassport.hu Az előzetes célkitűzéstől elmaradva, várakozáson alul szerepelt a magyar válogatott a német-dán közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokságon. A kedvező sorsolás, és az azt követő tizedik hely után természetesen megy az ötletelés, sorra jönnek az érvek, mit hogyan kellett volna és leginkább mi az, amin változtatni kellene. Azt viszont senki sem vitatja, a férfiszakág elé tükröt tartottaka világbajnokságon, kiütköztek a meglévő hiányosságok és tökéletesen reális az eredmény. S ezen még az sem változtatott volna, ha Lékaiék egy góllal többet szereznek az Egyiptom elleni ominózus mérkőzésen. Legfeljebb rövidtávon.Bruckner Vince – utanpotlassport.hu Az előzetes célkitűzéstől elmaradva, várakozáson alul szerepelt a magyar válogatott a német-dán közös rendezésű férfi kézilabda-világbajnokságon. A kedvező sorsolás, és az azt követő tizedik hely után természetesen megy az ötletelés, sorra jönnek az érvek, mit hogyan kellett volna és leginkább mi az, amin változtatni kellene. Azt viszont senki sem vitatja, a férfiszakág elé tükröt tartottaka világbajnokságon, kiütköztek a meglévő hiányosságok és tökéletesen reális az eredmény. S ezen még az sem változtatott volna, ha Lékaiék egy góllal többet szereznek az Egyiptom elleni ominózus mérkőzésen. Legfeljebb rövidtávon.

Gulyás Péter szerint rengeteg a jó magyar kézlabdázó, tizenkilenc éves korig... • Forrás: Vehirsport

És ahogyan általában a csalódást keltő eredmények után, így ezúttal is előkerült az utánpótlás-nevelés kérdése. Ami jelen esetben jogosnak látszik, mivel az utóbbi néhány évben a korosztályos együttesekben remeklő fiatalok közül kevesen tudtak berobbanni a felnőttmezőnybe, a válogatottban pedig szinte egyáltalán nem alkottak maradandót. Az M4 Sport kézilabda-magazinjában a Telekom Veszprém utánpótlás-igazgatója, a 111-szeres válogatott jobbszélső, Gulyás Péter is kifejtette a véleményét a kérdésben.

„Nagyon sokan dolgoznak nagyon jól a magyar utánpótlás-nevelésben és rengeteg a jó játékos, egészen tizenkilenc éves korig… Aztán ezek a gyerekek olyan közegbe kerülnek, amelyben nem dolgoznak, nem versenyeztetik őket. Ülnek a padon, mert kötelező a tizenhatodik, fiatal játékos. Miért nem játszatjuk? Ha nem férnek be, miért nem küldjük őket külföldre, tapasztalatot szerezni? Ha ezeket az egyébként roppant tehetséges fiatalokat megfelelőképpen menedzselnénk, akkor ma nem a világbajnoki tizedik helyet elemeznénk, hanem arról beszélnénk, hogy van egy nagyon erős, ütőképes, épülő válogatottunk.”

Korábbi veszprémi klasszis szerint a magyar bajnokság tempója egyszerűen nem elegendő ahhoz, hogy onnan a fiatalok varázsütésre a felnőtt-világversenyeken is megállják a helyüket. És szerinte a most egyébként jól bemutatkozó 19-20 éves játékosoknak – Máthé Dominiknek és Szita Zoltánnak – is nemzetközi rutinra lenne szükségük, minimum egy erősebb bajnokságban, de inkább a Bajnokok Ligájában.

„Az én karrieremben is nagy probléma volt, hogy nem mentem ki külföldre tapasztalatot szerezni. Ma már biztos vagyok benne, hogy sokkal jobb játékos lettem volna, ha így teszek. Kár, hogy a fiatal játékosaink nem tanulnak másik nyelvet, másik kultúrát, csak a magyar mentalitásban képesek gondolkozni. Amikor Bajnokok Ligája-csapatról beszélek természetesen nem a Veszprémre vagy a Szegedre gondolok, ezekbe a csapatokba egyelőre nem férnek be. De ott a Plock, a Celje, a Zágráb és még sorolhatnám… Ez az a szint, amire szükségük lenne ezeknek a srácoknak.”

És valóban, a jelenlegi juniorválogatottban is sokan játékhiánnyal küzdenek, de nem szabad elfeledkezni a „legutóbbi” fiú korosztályos nemzeti csapatról sem. Gyurka János együttese ifjúsági Eb-ezüstérmet, majd junior-világbajnoki ötödik helyet ért el az utánpótlás-világversenyeken. Főleg az utóbbi, U21-es korosztályban elért siker után lehetett volna várni, hogy elárasztják a felnőttválogatottat, de legalább kopogtatnak a nagycsapat ajtaján a gárda húzóemberei. Ehhez képest, ahogyan Gulyás is kérdezi, hol vannak ma ezek a játékosok?

A 2017-es vb-n ötödik helyezett juniorcsapatból kevesen játszanak nemzetközi porondon is érdekelt csapatban • Forrás: MKSZ

Nos, megnéztük. Az együttes vezéregyéniségei közül Ligetvári Patrik a Bajnokok Ligája-résztvevő Ademar Leónban szerepel, nem lehet véletlen, hogy az egyik erőssége volt a magyar csapatnak a felnőtt vb-n. Az utolsó tornáról hiányzó, de amúgy a korosztályhoz tartozó Bartók Donát a német Bundesliga kilencedik helyén álló Lemgót erősíti, Juhász Ádám az EHF-kupa résztvevő Tatabányában, a még mindig juniorkorú Szita Zoltán pedig a második számú európai kupasorozatban még szintén álló Balatonfüredben kap viszonylag sok lehetőséget.

A generáció talán legnagyobb ígéretének tartott Győri Mátyás az utóbbi hónapokban rendre sérült, így nem nagyon lépett pályára a Tatabányában, míg a többiek mind a nem elég erősnek tartott NB I-ben szerepelnek – kivétel ez alól a német másodosztályban védő Rózsavölgyi Gergő –, hol több, hol kevesebb percet a pályán töltve.

Márpedig a hazai bajnokság színvonala a legmagasabb szinten kevés. A Veszprémen és a Szegeden kívül elvétve jutnak magyar csapatok a nemzetközi kupasorozat főtáblájára, az előző évadban egyáltalán nem sikerült, ezúttal a Tatabánya és a Balatonfüred is sikerrel vette az EHF-kupa selejtezőjét. De az Dániában is kiderült, jelenleg osztálykülönbség van a legjobbak és az NB I-ben szereplő magyar játékosok között.

A 2017-ES U21-ES VILÁGBAJNOKSÁGON ÖTÖDIK HELYEZETT MAGYAR CSAPAT JÁTÉKOSAINAK JELENLEGI KLUBJA:
Fekete Dávid (Budakalász), Füzi Dániel (Eger), Gábor Marcell (Cegléd), Győri Mátyás (Tatabánya), Kovács Márk (Komló), Ligetvári Patrik (Ademar Leon, spanyol), Molnár Balázs (Eger), Pásztor Imre (Mezőkövesd), Rózsavölgyi Gergő (TSV Bayer Dormagen, német), Schmid Péter (Eger), Szakály Benedek (FTC), Szita Zoltán (Balatonfüred), Tóth Attila (Csurgó), Török Ádám (Budakalász), Ubornyák Dávid (Gyöngyös), Varjú Martin (Csurgó)

További korosztályos híreink KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.