Kosárlabda: Forray Gábor a fiú utánpótlás eredménytelenségéről

M. Sz. ‒ utanpotlassport.hu Lezajlottak a kosárlabdázók nyári világversenyei, amelyeken a fiú utánpótlás-válogatottak korántsem kápráztatták el a sportág hazai szerelmeseit. Az U20-as és U18-as csapat a korosztály B divíziós Európa-bajnokságán a tizedik helyén zárt (összesítésben 26.), míg a legfiatalabbak ‒ az U16-osok ‒az acélosnak nem nevezhető tizenhetedikek (összesítésben 33.) lettek. Ezzel szemben a magyar lányok egy U20-ban szerzett A divíziós Európa-bajnoki ötödik, U18-as harmadik és U16-os hetedik hellyel, valamint egy U17-es világbajnoki negyedik pozícióval büszkélkedhetnek. Többszörösen elpuffogtatott mondat ugyan, de igaz: mindennek ellenére nem lehet összehasonlítani a két nem eredményeit, hiszen rengeteg eltérés van a két szakág erőviszonyai, képzési rendszere és érvényesülési lehetősége között.M. Sz. ‒ utanpotlassport.hu Lezajlottak a kosárlabdázók nyári világversenyei, amelyeken a fiú utánpótlás-válogatottak korántsem kápráztatták el a sportág hazai szerelmeseit. Az U20-as és U18-as csapat a korosztály B divíziós Európa-bajnokságán a tizedik helyén zárt (összesítésben 26.), míg a legfiatalabbak ‒ az U16-osok ‒az acélosnak nem nevezhető tizenhetedikek (összesítésben 33.) lettek. Ezzel szemben a magyar lányok egy U20-ban szerzett A divíziós Európa-bajnoki ötödik, U18-as harmadik és U16-os hetedik hellyel, valamint egy U17-es világbajnoki negyedik pozícióval büszkélkedhetnek. Többszörösen elpuffogtatott mondat ugyan, de igaz: mindennek ellenére nem lehet összehasonlítani a két nem eredményeit, hiszen rengeteg eltérés van a két szakág erőviszonyai, képzési rendszere és érvényesülési lehetősége között.

Forray Gábor és az U18-as válogatott  •  Forrás: fiba.basketball

A fiúk gyenge szerepléséinek az okára Forray Gábor, az U18-as válogatott vezetőedzője, a felnőttcsapat másodtrénere és a kecskemétiek első embere segít rávilágítani.

„Az eredmények ugyan nem tükrözik, de ezek a srácok egyénileg mind-mind tehetséges játékosok, klubjuk meghatározó emberei. Fizikumban viszont olyan szintű lemaradásban vannak, hogy jelenleg a húszévesek a tizennyolc esztendősek szintjén, az U18-asok pedig az U16-osok szintjén tartanak. Szomorú kimondani, de tény. A szövetség szakemberei felmérték adottságaikat, úgyhogy mindez le van írva feketén-fehéren. Szerepel ebben többek között, hogy a mi játékosaink ugróereje, futógyorsasága, izomtömege és törzsereje egyszerűen elmarad a kívánt és a nemzetközi szinttől. És mivel a kosárlabda az erő és az atlétika irányába mozdult el, óriási hátrányba kerültünk.”

Valóban, a fiúknál komoly lemaradások vannak: a válogatottak nem szerepelnek kiemelkedően utánpótlásszinten, valamint az A csoportos hazai bajnokság sincs tele fiatal tehetségekkel. Pedig sosem voltak még ilyen feltételek az utánpótlás-nevelésben, mint manapság. Az eszközöket tekintve adottak a legkomolyabb technikák, vannak anyagi lehetőségek mindenhol a komoly szakmai stábhoz, a szakmai munkához, vannak akadémiák, stb., mégis olyan állapotban kapják meg a fiatalokat a nemzeti válogatottak, hogy ott már behozhatatlan a hátrány.

„A fizikai hiányosságokat lenne egyébként a legkönnyebb pótolni, de az alatt a néhány hét alatt, amit nyáron a válogatott keretben töltenek a srácok, szinte lehetetlen helyrehozni. Emiatt inkább a technikai és taktikai dolgokat próbáljuk előtérbe helyezni, hogy kompenzálni tudjuk a fizikai hátrányt. Szakadéknyi a különbség egyébként az A és a B divízió között is. Az A-ban olyan játékosok vannak a nagyobb válogatottaknál már az U18-ban is, akikből – biztos vagyok benne, hogy – magasszintű, profi kosaras válik. Szinte kész játékosokról beszélünk.”

A szakember végezetül a szövetség legújabb, a jelen helyzet megoldását célzó kezdeményezéséről beszél.

„A szövetség vezetői is látják beszámolóinkból, hogy a problémát csak összefogással lehet orvosolni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a klubok nem jól dolgoznak, de elengedhetetlen a változás az eredményesség érdekében. Nem ragaszkodhatunk a régi rendszerhez, hiszen a világ is változik, tartanunk kell a lépést. Ahogy említettem, a kosárlabda az utóbbi öt-hat évben elment az atlétika irányába, és erre mi lassabban reagáltunk. Változtatnunk kell a szemléleten, és bizony fontos, hogy fizikumban is tökéletesen képezzük a játékosokat, mert ma már nem elég, ha valaki ügyesen bánik a labdával ‒ egyszerűen bedarálják az erősebbek. Az MKOSZ törekvése a következő: a kiemelt tehetségek számára ‒ akik a válogatott bő keretéhez tartoznak ‒ előírnak bizonyos fizikai mutatókat, amelyeket egyértelműen lehet, és fogunk is mérni. Már megvan a kidolgozott terv, rendszer és a megfelelő személyzet erre a feladatra. Tulajdonképpen ezt kell összehangolnunk a klubokkal, akadémiákkal, és biztos vagyok benne, hogy hamar látszódni fog az eredménye.”

További korosztályos híreink KOSÁRLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.