Atlétika: milyen korban érdemes elkezdeni a maratonfutást?

Gy. Szabó Csilla Több mint harmincezren neveztek a hétvégi 32. Spar Budapest Maraton Fesztivál−V4 futóhétvégére, amelynek csúcspontja mindenképpen a vasárnapi, klasszikus maratoni táv lesz. Hiába embert próbáló feladat a 42195 méter leküzdése, hiába egyre szélesebb a kínálat a városi és extrém futóversenyekből, még mindig ez a szám indítja be a legtöbbek fantáziáját. S bármilyen változások is történjenek az olimpiai játékok programjában, abban az egyben biztosak lehetünk, hogy a maraton sohasem veszti el jól megérdemelt helyét.Gy. Szabó Csilla Több mint harmincezren neveztek a hétvégi 32. Spar Budapest Maraton Fesztivál−V4 futóhétvégére, amelynek csúcspontja mindenképpen a vasárnapi, klasszikus maratoni táv lesz. Hiába embert próbáló feladat a 42195 méter leküzdése, hiába egyre szélesebb a kínálat a városi és extrém futóversenyekből, még mindig ez a szám indítja be a legtöbbek fantáziáját. S bármilyen változások is történjenek az olimpiai játékok programjában, abban az egyben biztosak lehetünk, hogy a maraton sohasem veszti el jól megérdemelt helyét.

Talán a hozzá fűződő történelmi szál a népszerűségének egyik oka, még ha pontosan tudjuk is, hogy a Marathontól Athénig vezető út csupán 36,7 kilométer volt. Az 1908-as londoni olimpián viszont pontosan 42 kilométer volt a távolság a Windsori kastély és a stadion között. A 195 métert pedig azért adták hozzá, hogy a befutó a királyi díszpáholy előtt legyen. Ha manapság valakinek ezzel az utolsó, alig kétszáz méterrel gyűlik meg a baja, az senki másnak nem tehet szemrehányást, csakis Alexandra királynénak, aki egyetlen felesleges lépést sem akart megtenni a győztesek köszöntésére.

Akik életükben egyszer is teljesítették a távot, általában nem a történelmi hagyományok miatt vágtak neki a több mint 42 kilométernek. Önmagukkal kelnek birokra a résztvevők, és saját határaikat győzik le, amikor célba érnek. Fiatalok és idősebbek, nők és férfiak egyaránt. Számtalan példa bizonyítja, hogy a hosszútávfutás ezen válfajában nem létezik felső korhatár. De vajon szabhatunk-e alsót a legfiatalabbaknak? Erről kérdeztük a műfaj hazai mindentudóját, Kárai Kázmér mesteredzőt, közép- és hosszútávfutó szakembert, aki maga is futott maratont, s tanítványai között volt többek között Szabó Karolina, aki a Barcelonában elért 11. helyével a legsikeresebb magyar női ötkarikás maratonista volt.

− Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a szám klasszikusan az időseké volt – magyarázza Kárai Kázmér, aki jelenleg a KSI-ben neveli a jövő közép- és hosszútávfutóit. – A maratonisták mindig is harminc év felett léptek a legsikeresebb időszakukba, hiszen hatalmas munka van egy ilyen teljesítmény mögött. De az utóbbi években fordulatot tapasztalhatunk, s egyre több a fiatal a győztesek között. Már a pekingi olimpián is újdonság volt a huszonegy éves kenyai Samuel Wanjiru elsősége, két éve a pekingi világbajnokság újdonsága volt, hogy a győztes eritriai Ghirmay Ghebreslassie még nem töltötte be huszadik életévét. Engem ez a tendencia egyáltalán nem nyugtat meg.

− Ön szerint a szám továbbra sem való fiataloknak?

− Nagyon óvatosan kell bánni a maratoni távval. Fiatalon elkezdeni több, mint felelőtlenség. Ehhez tényleg meg kell érni. Nemcsak fejben, hanem fizikálisan is. Különösen amiatt a hihetetlen nagy mennyiségű edzésmunka miatt, amit a verseny előtt kell elvégezni. A rajtvonalhoz ugyanis csakis felkészülten szabad odaállni. A fejlődésben lévő szervezetnek, ahol a csontosodás még be sem fejeződött, visszafordíthatatlan károkat okozhatnak ezek a versenyek, és leginkább az arra való felkészülés. A betonon való futásról pedig már ne is beszéljünk. Éppen ezért a magyar szövetség nagyon helyesen ifjúsági korig nem is engedia részvételt versenyzőinek.

− Ön egész életében közép- és hosszútávfutókat nevelt. Milyen módszert használt ehhez?

− A legfontosabb a fokozatosság elvének betartása. Senki sem születik úgy, hogy maratont fut. Még akkor sem, ha ez az egyik legösztönösebb mozgás. A gyerekek testét szép lassan, az életkoruknak megfelelő terheléssel kell hozzászoktatni a közepes, majd a hosszabb távokhoz. Nagy az edzők felelőssége, az eredmények érdekében sohasem szabad kárt okozni a fiatalok szervezetében. Vallom, hogy a maraton esetében nem a távolság, hanem az iram öl. Ha valakinek az a célja, hogy egyszer lefussa, s azt a maga tempójában, jól felkészülten teszi, nem történhet nagy baja. A fiatalok esetében a versenyszellem a második rizikófaktor, mert a győzelem érdekében túl nagy sebességet választanak. Az érettség tehát emiatt is fontos.

− Felnőttek esetében érthető, ha valaki szereti a hosszabb távokat. Gyerekekről ezt nehezebb elképzelni.

− Velük meg kell szerettetni. Ebben kulcsfontosságú a közeg, vagyis mindenképpen kell egy csapat. Jó társaság, ahol a gyerek örömmel fut. És persze kis személyes affinitásra is szükség van, ami nélkül ezekben a számokban később nem lehet sikereket elérni. Fontos az edző személye, jó pedagógusként kell a gyerek mögött állnia és motiválnia, hiszen a hosszabb távokat lehet a legkönnyebben megunni. Magam is maratoni futó voltam. Gyakran mesélek a gyerekeknek a tapasztalataimról, hogy milyen jól is tud esni tizenöt-húsz kilométer. De bevallom Önnek őszintén, nincs különleges pedagógiai módszerem. Nehéz beszélni róla. A maratont érezni kell.

További korosztályos hírekATLÉTIKÁBANa sportági aloldalunkon