Tenisz: beszélgetés Juhász Gábor sportigazgatóval az utánpótlás gondjairól is

Vágólapra másolva!
2017.09.10. 15:17
Címkék
Megmozdulni látszik a magyar teniszélet. Például rangos versenyek sorát rendezzük. A szándék mellett ehhez természetesen pénzügyi forrásokra is szükség van, amelyeket felelősségteljesen, ösztönző programokkal kíván a szövetség felhasználni. A 12-15 év közötti korosztály nehézségeire partnerakadémiás rendszer bevezetését tervezik, az edzőképzést érintő reformjavaslat pedig még idén elkészül. Juhász Gáborral, a Magyar Tenisz Szövetség sportigazgatójával beszélgettünk a sportág hazai eredményeiről és jövőjéről.

Gy. Szabó Csilla Az utóbbi néhány esztendőben egyre több rangos teniszversenyt rendeznek hazánkban, s nemcsak a felnőttek de az utánpótláskorúak számára is. Augusztusban Budapest adott otthont a lányok U16-os csapat Eb döntőjének, s néhány napon belül az év legjelentősebb fiatalokat érintő eseményére, az U16-os csapat-világbajnokságra érkeznek fővárosunkba a földkerekség korosztályos legjobbjai.Gy. Szabó Csilla Az utóbbi néhány esztendőben egyre több rangos teniszversenyt rendeznek hazánkban, s nemcsak a felnőttek de az utánpótláskorúak számára is. Augusztusban Budapest adott otthont a lányok U16-os csapat Eb döntőjének, s néhány napon belül az év legjelentősebb fiatalokat érintő eseményére, az U16-os csapat-világbajnokságra érkeznek fővárosunkba a földkerekség korosztályos legjobbjai.

Juhász Gáborral, a szövetség sportigazgatójával, női szövetségi kapitánnyal ennek kapcsán beszélgettünk a sportágban tapasztalható változásokról.

− A sportágnak nincs jobb reklám rangos nemzetközi versenyek rendezésénél, amelyek a hazai játékosoknak is megméretési lehetőséget kínálnak. Minek köszönhető, hogy a szövetség ilyen aktívan bekapcsolódott Európa és a világ vérkeringésébe?

− Elsősorban elhatározásra volt szükség, azután pedig megtalálni az ehhez szükséges forrásokat. –A legnagyobb támogatást pillanatnyilag a kormánytól kapjuk. Szükségünk is van rá, hiszen a rendszerváltást követően sorra szűntek meg a nagy hagyományokkal rendelkező egyesületek, a profitorientált sportvállalkozások pedig nem a versenysportban, s különösen nem az utánpótlás-nevelésben találták meg a számításukat. Kicsit javult a helyzet a kétezres évek elején a Héraklész- és a Sport XXI. programnak hála, de ezekkel éppen csak a felszínen tudtunk maradni. Ezeknek köszönhetően akkor a legjobb válogatottak, illetve tizenhat egyesület kapott eredményességi támogatást, ma az Együtt a pályán-akció keretében már közel nyolcvan, egyéb források felhasználásával pedig további harminc klub részesülhet benne. A legjobb tizenöt évnél idősebb játékosok az eredményüktől függően és bizonyos feltételek teljesítése mellett akár teljes támogatással készülhetnek és versenyezhetnek, s több mint háromszáz iskolának biztosítottunk felszereléscsomagot és szakirányú testnevelőképzést.

Európa legjobb tizenhat éven aluli leánycsapatai Budapesten randevúztak Fotó: Zádor Péter/MTSZ
Európa legjobb tizenhat éven aluli leánycsapatai Budapesten randevúztak Fotó: Zádor Péter/MTSZ

Európa legjobb tizenhat éven aluli leánycsapatai Budapesten randevúztak  •  Fotó: Zádor Péter/MTSZ

− A legjobbak szülei így is gyakran panaszkodnak arról, hogy túl nagy anyagi áldozatot követel tőlük gyermekeik versenyeztetése.

− Úgy gondolom, ezen a téren is sok minden változott az utóbbi években, mégha el is ismerem, hogy elsősorban a tizenkét-tizenöt éves korosztály esetében szülői vállalás nélkül nehéz komoly eredményeket elérni. Az elmúlt években szinte teljes egészében az eredményeken alapuló, transzparens támogatási rendszert alakítottunk ki, ami gyakorlatilag már az iskolákban elkezdődik. A sport legyen a tied-programot saját kezdeményezéssel ötvözve, jelenleg közel huszonnégyezer gyermek vesz részt az iskolatenisz-akcióinkban, amely teljesen ingyenes. Ezt követően, a klubokba kerülve még nem olyan nagyok az anyagi terhek, a szövetség maga is ötven klubban támogatja ezt a korosztályt a jövő évtől, miután harminc egyesületben már eddig is működött a program.

− De mi lesz a tizenkét-tizenöt év közöttiekkel? A későbbi fejlődés szempontjából ez nagyon fontos életkor.

− Ez így van, s bár a szülői támogatás elengedhetetlen, ebben a korosztályban is próbálunk minél több segítséget nyújtani az arra érdemes versenyzőknek. Évente többször is a szövetség viszi a legjobbakat nemzetközi versenyekre, és akár nyolc-tíz játékost is komoly támogatásban tudunk részesíteni. Éves szinten több százezer forintos keretösszeggel gazdálkodhatnak a kiválasztottak, tizenöt éves koruktól pedig a legjobbak költségeit teljes egészében átvállalja a szövetség.

− Mi történik a fentebb említett tizenöt év alatti korosztállyal?

− Az Út az A keretbe-program, kedvezményes díjért cserében, nekik is lehetőséget nyújt arra, hogy szövetségi központban készülhessenek. S bár ez sikeres program, idővel partnerakadémiás rendszert szeretnénk helyette bevezetni. Ez azonban egyelőre csak elképzelés, körülbelül két éve gondolkodunk a kidolgozásán. A lényege az lenne, hogy felmenő rendszerben a nevelőegyesületeket és -edzőket is honorálnánk a munkájukért. Sikeres nemzetközi példák alapján, az aktuális magyar viszonyok között keressük a megoldást. A részletek kidolgozásában a klubok és edzők felelőssége igen nagy, sok egyeztetésre lesz szükség, de bízunk benne, hogy már jövőre elindulhat a program, s végre megoldódik az érintett korosztály problémája.

− A szövetségi kezdeményezéseket hogyan fogadják az edzők?

− Kialakulóban van az új nemzedék, ami örömteli változás, ám a tagjainak időre van még szükségük a kellő tapasztalatok megszerzésére. Bánatunk viszont, hogy néhány komoly eredménnyel rendelkező, tapasztalt trénerünk teljesen bezárkózott, nem látogatja a meghirdetett fórumokat. Őket mindenképpen meg kell nyernünk. Az edzőképzést és -továbbképzést kulcskérdésnek tartjuk, nekem pedig különösen a szívügyem. Kisebb csapattal, amelynek Sávolt Attila, Nemes Gábor, Bogyó Tamás és Pelva Gábor is tagja, éppen ezzel kapcsolatban készítünk teljes reformjavaslatot, amelyet az év végére teszünk az elnökség elé.

− Mondhatjuk-e azt, hogy minden a lehető legnagyobb rendben van a magyar teniszben?

− Nagyon mélyről indult a dr. Szücs Lajos vezette a szövetség, s ezt most, hogy egyre jobban fut a szekér, nagyon sokan hajlamosak elfelejteni. Azt hiszem, a jelenlegi vezetés kifejezetten önkritikus, szinte soha sem vagyunk elégedettek. Amint elértünk valamit, azonnal keressük az újabb kihívásokat, a problémákat, amelyeket orvosolnunk kell. Az általunk elindított programokkal nem titkoltan az a célunk, hogy idővel, részben vagy egészben, önfenntartók legyenek. A bennük részt vevőket a hozzáadott érték megteremtésére kívánjuk ösztönözni, nem pedig helyettük megoldani mindent. A jelenleg rendelkezésünkre álló források felelősségteljes elköltésének ez az egyik záloga.

− A különböző reformok és átalakítások nem okoznak konfliktusokat a szakmán belül?

− Azt hiszem, az elkerülhetetlen. A szövetség vezetése azonban nyitott minden építő jellegű javaslatra, a kritikákra éppúgy, mint az elismerésekre. Hosszútávú célokért dolgozunk, adott és jól meghatározott stratégia mentén, nem pedig aktuális és személyes érdekek függvényében. Az út még hosszú, de szerintem jó az irány.

További korosztályos hírekTENISZBENa sportági aloldalunkon.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik