Úszás: „Jön a Cook-szoros, és jöhetnek a cápák is!”

A Cook-szoros Új-Zélandon, az Északi- és a Déli-sziget között található. Északnyugatról délkelet felé haladva a Tasman-tengert köti össze a Csendes-óceán déli részével. A világ egyik legveszélyesebben hajózható vizének tartják. Az átúszás alatt leküzdendő 26 km-es táv az Északi-szigeten fekvő Terawhiti-fok és a Déli-szigethez tartozó Arapaoa-szigeten lévő Perano Head között van.

Mányoki Attila, aki tavaly, Kaliforniában, huszonöt éves, fantasztikus pályafutása elismerése nyomán tagja lett a maratonúszók nemzetközi Hírességek Csarnokának, már Wellingtonban edz óceáni körülmények és klimatikus viszonyok között, bár a várható cápaveszélyre így sem nagyon tud felkészülni.

Hivatalos források szerint itt minden hatodik úszó találkozik cápákkal. A jeges vízben nagy számban vannak óriásmedúzák és nagy fehér cápák is…

A szoros legfőbb veszélyeit mégis inkább a természeti tényezők jelentik: a 26 km-es táv alatt óriási az árapálymozgás, amely 6 óránként változik. Az áramlatok mellett az egyik legfontosabb tényező, amivel komolyan számolni kell, az a szorosra jellemző erős szél. Évente átlagosan 173 olyan nap van, amikor 63 km/h (40 csomó) feletti széllökéseket mérnek. Ennek köszönhetően a hullámok is jelentősen nehezíthetik az úszást. Mindez együttesen rendkívüli kihívások elé állítja a legrátermettebb és a kalandoktól sem visszariadó úszókat, mint amilyen Mányoki is.

A szoros vize általában hideg. A melegebb periódusban a 19 fokot is elérheti a víz hőmérséklete, de hidegebb időkben 13-14 fokot kell elviselni. Tehát a fenti veszélyek mellett még a hipotermia is fenyegeti az úszókat.

Mányoki Attila csaknem háromévi várakozás után az április 3. és 8. közötti időszakra kapott lehetőséget, hogy ezt kihasználva nekivágjon a Cook-szorosnak. Élete egyik legnagyobb kihívása lesz.