Túl azon, hogy Roger Federer jó eséllyel pályázik a minden idők legjobb teniszezője címre, egy szimpatikus, sztárallűröktől mentes, közvetlen embert ismert meg személyében a sportvilág, éppen ezért hadüzenetként is felfogható, amit a magyar idő szerint hétfőre virradóra kezdődő Australian Open kapcsán mondott: "Sohasem sikerült annyira jól a felkészülésem, mint most, úgy érzem, közelítek a csúcsforma felé. Készen állok a címvédésre!"
Az NSO ajánlja:
A megfelelő képre kattintva megtekintheti a teljes sorsolást!
A józan ész azt diktálja, az idén is ő ér révbe Melbourne-ben, csakhogy a sportvilág teljesen kiszámíthatatlan, pláne az egyéni sportágak. A Grand Slam-tornákon két hétig kell bírni, sőt inkább diktálni a tempót, dacolva a kellemetlen ellenfelekkel, no meg az Ausztráliában sokszor elviselhetetlen időjárással - a kiismerhetetlen, de kétségkívül szuperklasszis Marat Szafinon, a szőnyegbombázó Andy Roddickon, az egyre izmosodó Lleyton Hewitton és az örökifjú, Melbourne-ben négy bajnoki címet szerző Andre Agassin kívül legfeljebb a nap lehet még veszélyes az isteni Federerre. Habár valószínű, hogy a show kedvéért általában az esti programban kap majd helyet az előadása.
Athén óta veretlen a svájci világelső
Akárhogy is lesz, mindenképpen kitüntetett figyelem kíséri az útját, elvégre ő a világelső, a címvédő és az a sportoló, akinek a játékát egyébként is élmény nézni. Tavaly a négy Grand Slam-torna közül hármat megnyert (plusz a világbajnokságot), a profizmus 1968-as bevezetése óta rajta kívül csak a nagy Rod Laver, valamint Jimmy Connors és Mats Wilander tudta véghezvinni ezt egy naptári éven belül - viszont az imént említett három klasszis a "taroló" esztendőt követő évben egy nagy versenyen sem diadalmaskodott… Aligha véletlen. Federerről mindenesetre nehéz elképzelni, hogy a négy nagyból egyet se húzzon be. Két hete erőlködés nélkül megnyerte a dohai ATP-versenyt, ezen a héten a Kooyong Classic elnevezésű bemutatótornán lett bajnok, a döntőben éppenséggel a világranglista második helyén álló Roddickot legyőzve, tízből immár a kilencedik alkalommal. A svájci maestro az athéni olimpia óta nem talál legyőzőre, 22 mérkőzés óta veretlen, és ehhez még hozzájön a Kooyong Classicon aratott három sikere. Talán nem túlzás kijelenteni: elsősorban rajta múlik, mikor kap ki.
A nagy Roger Federer skalpjára vadászik az egész világ – más kérdés, hogy kizárólag a címvédô svájcin múlik, lesz-e olyan, aki képes ôt megszorítani
"Santoro az első vetélytársam, aki kiváló, rafinált teniszező. Nehéz lesz éppen ellene belerázódni a három nyert szettre menő meccsekbe" - jegyezte meg Federer. Kíváncsian várjuk, hány gémet veszít… De hogy a hölgyekről is essék szó: náluk az a kérdés, hogy az oroszok folytatják-e elképesztő nyerő sorozatukat (három Grand Slam-trófea, világbajnoki cím, Fed-kupa-diadal - ez a 2004-es mérlegük), vagy ismét jön Serena Williams, aki saját bevallása szerint bombaformában van. Ami az oroszokat illeti, 14 képviselőjük kapott helyet a főtáblán (a fele kiemelési számmal ellátva…), ennyien "védekeznek" majd az erőtrió, Lindsay Davenport, Serena Williams és Amélie Mauresmo ellen.
Szavazás
---- Mivel Czink Melinda a hét végéig versenyben volt Canberrában (erről a 22. oldalon olvashatnak), nem indulhatott az Australian Open selejtezőjében, amelyben így egyetlen magyar, Gubacsi Zsófia (177. a világranglistán) vett részt. Jelentjük, derekasan helytállt, mind a három mérkőzését megnyerve kicsikarta a főtáblára jutást, és - pályafutása során másodszor - tagja lesz a melbourne-i torna 128-as mezőnyének. A legutóbb a 2002-es viadalon szereplő, akkor az első körben búcsúzó magyar teniszezőnek az amerikai Lindsay Lee-Waters (91.) jutott az első fordulóban, aki egy hét leforgása alatt három magyar lánnyal is megmérkőzhet: a canberrai versenyen legyőzte Kapros Anikót (96.), utána kikapott Czink Melindától, most meg Gubacsi vár rá. Persze, nem Zsófia az egyetlen teniszezőnk az Australian Openen, alanyi jogon ott lesz a női egyes főtábláján Mandula Petra (81.) és Kapros Anikó, akik tavaly nagyszerűen szerepeltek: a harmadik fordulóban éppen egymással kerültek össze, és játszottak őrületes mérkőzést, végül Kapros győzött, a döntő szettet 12:10-re behúzva. Az idén a negyeddöntőben csaphatnának össze - erre azért ne nagyon számítsunk.
Mandula születésnapi győzelmet remél
"Köszönöm, egész jól vagyok - válaszolt érdeklődésünkre Mandula Petra, aki két hete hátsérülést szenvedett, így sem az aucklandi, sem a hobarti előversenyen nem vehetett részt. - Hétfőn álltam edzésbe, szerintem jól megy a játék, bár ezt csak érzem, elvégre az edzés és a tétmérkőzés nem ugyanaz a kategória. Négy hónapja nem játszottam tétmeccset, úgyhogy jó lett volna valamelyik előversenyen teniszezni - de így alakult, kár ezen rágódni. Visszatérve a sérülésemre, még az orvosok sem tudják pontosan, mi lehet a baj, annyit mindenesetre elárulok, hogy két eset lehetséges: vagy nincs semmi baj a hátammal, vagy annyira fáj, hogy lépni sem tudok." Mandula az olasz Flavia Pennettával (35.) találkozik az első fordulóban, méghozzá hétfőn, éppen a 27. születésnapján: "Eddig egyszer, a tavalyelőtti Roland Garroson játszottam vele, akkor simán nyertem. Hasonló stílusban teniszezik, mint én, csípőmagasságból lövi a labdákat, ami mindenképpen kedvező a számomra. Szép születésnapi ajándék lenne, ha nyernék ellene." Kapros Anikó egy éve a nyolcaddöntőig menetelt, a megvédendő pontok szempontjából tehát roppant fontos a számára az idei viadal, jóllehet nem a pontokon jár az esze. "Ott kezdődnek a bajok, ha a teniszező folyton a pontvédésre gondol. Ki lehet kapni az első fordulóban, természetesen erre is fel vagyok készülve, ráadásul nem történik tragédia, ha ez bekövetkezik, hiszen másutt vissza lehet szerezni a pontokat - magyarázta Kapros, aki az orosz Marija Kirilenkóval (105.) játszik majd hétfőn. - Remek teniszező, egyszer már legyőzött, szóval, van miért törlesztenem. A felkészülésem jól sikerült, egészséges és fitt vagyok, bár a canberrai vereségem miatt kicsit mérges voltam, mert saját magamat vertem meg. De lezártam a történteket, itt az újabb, a nagyobb lehetőség, ezt kell megragadnom." Ahogyan tavaly tette. ---- Ausztráliában az urak majdnem két évtizeddel megelőzték a hölgyeket, éppen 100 éve, 1905-ben léptek fűre: természetesen hazai teniszező, Rodney Heath győzött. A két világháború idején (pontosabban 1916 és 1918, illetve 1941 és 1945 között) nem rendezték meg az ausztrál bajnokságot, amely 1977-ben a januári időpontról átállt a decemberire, majd 1985 után vissza, 1969 óta Australian Opennek nevezik. A kezdetek óta 47-szer Melbourne, 17-szer Sydney, 14-szer Adelaide, nyolcszor Brisbane, háromszor Perth, míg két ízben Új-Zéland adott otthont a viadalnak. A férfi egyesben Ken Rosewall (1953-ban 18 éves és két hónapos volt), a nőiben Martina Hingis (1997-ben 16 éves és három hónapos korában nyert) a legfiatalabb győztes, ám a Hingis oldalán 1998-ban párosban első Mirjana Lucic még nála is ifjabb volt: 15 éves és tíz hónapos. Rosewall vezeti a legidősebbek listáját is, 1972-ben 37 éves és két hónapos korában nyerte meg utoljára az Australian Opent. A nőknél Thelma Long 1954-ben 35 éves és nyolc hónapos volt, amikor nyert egyesben. Long két évre rá győzött még párosban is, ugyanakkor az uraknál alighanem örök érvényű az 1924-ben 46 évesen és két hónaposan (!) ez utóbbi műfajban első Norman Brookes rekordja. Zsinórban Roy Emerson ötször (1963-67), illetve Margaret Smith-Court hétszer (1960- 66) volt képes diadalmaskodni, míg párosban a világháborús szünet sem szegte meg az 1935 és 1950 között tízszeres (!) első Adrian Quist lélegzetelállító sorozatát. Legutóbb Smith-Court tudott triplázni, azaz a női egyesben és párosban, valamint a vegyes párosban is nyerni, még 1963-ban. (Tegyük hozzá: Martina Hingis 1997 és 1999 között egyesben és párosban sem talált legyőzőre, míg 2003-ban női egyesben és párosban Serena Williams duplázott.) Az uraknál Petr Korda (1998), a hölgyeknél Szeles Mónika (1996) volt a legutóbbi balkezes első; nem kiemelt győztes csak kettő volt: 1976-ban az ausztrál Mark Edmondson nyerte meg a férfi, míg 1978-ban honfitársnője, Chris O’Neil kisasszony a női egyest. Dennis Ralston John Newcombe ellen játszotta 1970-ben a legtöbb gémet (93-at, de ekkor még nem volt tie-break), ám Boris Becker 1991-ben Omar Camporesét 5 óra 11 perc alatt búcsúztatta, ez a leghosszabb ausztráliai mérkőzés. Igaz, csak egyesben, mert egy 1990-es pároscsata 18 perccel ennél is tovább tartott. Amíg a férfi egyesben Richard Russell első fordulós 1966-os sikere óta nem fordult elő, hogy valaki gémveszteség nélkül (6:0, 6:0, 6:0) győzzön, addig a női egyesben ez sűrűbben megesik. Hat éve például négy meccs is 6:0, 6:0-ra ért véget, a négyből kétszer Mary Pierce-nek gratulált a megsemmisített legyőzött… Szettveszteség nélkül Ken Rosewall nyert legutóbb - 24 (!) éve -, a hölgyeknél ez a bravúr sem oly ritka, Lindsay Davenport 2000-ben is képes volt rá. Meccslabdát ugyanakkor összesen kilenc későbbi győztes hárított, de a döntőben ez csak négynek sikerült, legutóbb 1960-ban a legendás Rod Lavernek. ---- Név: Ausztrál nemzetközi teniszbajnokság (Australian Open) Időtartam: 2005. január 17-30. Helyszín: Melbourne (1996-ig Flinders) Park, Melbourne, Ausztrália (19 pálya; a mozgatható tetővel befedhető Rod Laver Arena/Center Court befogadóképessége: 15 021 fő; a szintén befedhető Vodafone Arenáé 10 000, a Margaret Court Arenáé 6000, a 2-es pályáé 3000, a 3-as pályáé 2000, a 4-es pályáé 1000 fő) Pályaborítás: Rebound Ace (kemény borítás) Labdák: Slazenger Férfi egyes: 128-as főtábla (104 játékos a világranglista-helyezése alapján, 16 játékos a január 15. és 18. között megrendezett 128-as selejtezőből, 8 játékos szabadkártyával; a mérkőzések három nyert szettig tartanak, az ötödik játszmában nincs rövidítés), a győztes díja: Norman Brookes Challenge Cup Férfi páros: 64-es főtábla (57 páros a páros világranglista-helyezések alapján, 7 páros szabadkártyával; a mérkőzések két nyert szettig tartanak, a harmadik játszmában nincs rövidítés; a döntő három nyert szettig tart, az ötödikben nincs rövidítés) Női egyes: 128-as főtábla (108 játékos a világranglista-helyezése alapján, 12 játékos a január 15. és 18. között megrendezett 96-os selejtezőből, 8 játékos szabadkártyával; a mérkőzések két nyert szettig tartanak, a harmadik játszmában nincs rövidítés), a győztes díja: Daphne Akhurst Memorial Cup Női páros: 64-es főtábla (60 páros a páros világranglista-helyezések alapján, 4 páros szabadkártyával; a mérkőzések két nyert szettig tartanak, a harmadik játszmában nincs rövidítés) Vegyes páros: 32-es főtábla (28 páros a páros világranglista-helyezések alapján, 4 páros szabadkártyával; a mérkőzések két szettig tartanak, 1:1-nél egyetlen szuperrövidítés dönt; a döntő két nyert szettig tart, a harmadikban nincs rövidítés) A juniorok számára férfi (64 résztvevő, 8 szabadkártya, 8-an a selejtezőből) és női (64, 8, 6) egyest, illetve férfi (32, 4 szabadkártya) és női (32, 4) párost rendeznek. A 35 évnél idősebb férfiak (6 páros), valamint vegyes párosok (4) részére csoportmérkőzéses alapon zajlik meghívásos torna. A kerekes székeseknek bemutató jelleggel férfi (8) és női (8) egyest, valamint férfi (4) és női (4) párost rendeznek. Összdíjazás: 19 000 000 ausztrál dollár (14 586 381 amerikai dollár) - tavaly óta nem változott! Az 1. helyezettek díjai. Férfi egyes: 1 200 000 AUD (923 000 USD). Férfi páros: 437 230 AUD (336 330 USD). Női egyes: 1 200 000 AUD (923 000 USD). Női páros: 437 230 AUD (336 330 USD). Vegyes páros: 131 798 AUD (101 380 USD) ATP Race-pontok: 200 (1. hely), 140 (2. hely), 90 (elődöntő), 50 (negyeddöntő), 30 (nyolcaddöntő), 15 (3. forduló), 6 (2. forduló), 1 (1. forduló) WTA-pontok: 520 (1. hely), 364 (2. hely), 234 (elődöntő), 130 (negyeddöntő), 72 (nyolcaddöntő), 44 (3. forduló), 26 (2. forduló), 2 (1. forduló). A bónuszpontok duplán számítanak. Televízió: Eurosport Internetcím: http://www.ausopen.org (a legfrissebb eredményeket a http://www.ausopen.org/scores/ oldalon találhatjuk meg)
AUSZTRÁL NEMZETKÖZI BAJNOKSÁG, AUSTRALIAN OPEN, MELBOURNE (14 586 361 dollár, kemény pálya). Női egyes. Selejtező. 3. forduló, a főtáblára jutásért: Gubacsi Zsófia (magyar)-Hopkins (amerikai, 13. kiemelt) 6:1, 6:7, 6:1