"Hihetetlen az egész, mintha álmodnék” – mondta Martin Verkerk a döntő előtti napon meglepetésszerű fináléba jutásáról. "Talán a torna után fel tudom már fogni, mit is jelent mindez.” Ami biztos: a párizsi verseny előtt a legnagyobb esélyesek közé sorolt spanyol Juan Carlos Ferrero és az addig teljesen ismeretlen holland Martin Verkerk vívta a salakpályás Grand Slam-torna 2003. évi férfi egyesének döntőjét.Úgy tűnt, az első gém ízelítőt ad abból, milyen csatára számíthatnak a nézők. Tíz percig tusakodott egymással Ferrero és Verkerk, az adogató holland két ászt és két kettőshibát ütött, a fogadó spanyol pedig ötödik bréklabdáját kihasználva vette el a 198 centis óriás szervajátékát. Maga az első játszma azonban mégsem igazolta az első gémre alapozott várakozásokat, Ferrero még kétszer fosztotta meg Verkerket adogatásától, és 35 perc alatt sima 6:1-gyel hozta a szettet.A második játszma is hasonló ideig tartott, pedig Verkerk itt már komolyabb ellenállást fejtett ki. Egyszer meg is tudta brékelni Ferrerót, aki azonban két adogatás-elvétellel válaszolt, így kevesebb, mint másfél óra alatt kétszettes előnyhöz jutott.A harmadik játszma elején gyorsan brékelőnyt is szerzett a spanyol, majd 3:1-nél, Verkerk adogatásánál egy, a legelső gémre kísértetiesen hasonlító játék következett, azzal a különbséggel, hogy ezúttal ötödik brékpontját sem tudta megcsinálni Ferrero, és Verkerk végül hozni tudta a szervagémjét (3:2). Úgy tűnt, ez talán fordulópontot jelenthet, a következő játékban – midőn a játékidő átlépte a két órát – a holland kis híján elvette ellenfele adogatását, Ferrero azonban nem hagyta kizökkenteni magát. Küszködve hozta a gémet (4:2), majd simán elvette Verkerk következő adogatását, a győzelem kapujába lépve (5:2). A kapun pedig még ennél is simábban sétált be, magától értetődő módon hozva a francia nemzetközi teniszbajnokság utolsó szervajátékát.Immár két János Károly trónol tehát spanyol földön: az "igazi” uralkodó mellett királlyá koronáztatott – azaz végre Grand Slamet nyert, s ezzel a világranglistán is átvette a vezetést – a salakpályákat uraló spanyol armada legjobbja, Juan Carlos (János Károly) Ferrero, aki a borítás specialistáinak számító honfitársai közül ötödikként tudott nyerni, Manuel Santana, Sergi Bruguera, Carlos Moyá és Albert Costa után. A döntőt tulajdonképpen magabiztosan hozta a 23 éves hispán; ha ugyanezt a meccset az első fordulóban játsszák, akkor mindenki elkönyveli, hogy simán nyert Ferrero az ismeretlen Verkerk ellen. Így azonban a nagyvilág megismerhette a hollandot, aki azonban a döntőben már nem tudta érvényesíteni erőjátékát, Ferrero pedig igazi salakpályás tenisszel győzött. Érdekesség, hogy az ausztrál nemzetközi bajnokság után most is egy magasan esélyes (Andre Agassi), és egy korábban névtelen teniszező (Raimond Schüttler) vívta a férfi egyes döntőjét, jelezve ezzel az erősebbik nem mezőnyének kiegyensúlyozottságát.Francia nemzetközi bajnokság, Roland Garros, Párizs (15 675 316 dollár, salak)
Férfi egyes
Döntő:
Férfi egyes
Döntő: Ferrero (spanyol, 3. kiemelt)-Verkerk (holland) 6:1, 6:3, 6:2