Még holland szó is hallatszik

S ha már itt tartunk, emeljünk kalapot Jim Courier előtt, legutóbb (vagy inkább utoljára?) ugyanis ő tudott egymás után győzni az Australian Openen és a Roland Garroson, vagyis az esztendő első két Grand Slam-versenyén. Még 1992-ben.
Azóta senki.
Azt beszélték, és nem is alaptalanul, hogy az örökifjú – még csak 33 esztendős – Andre Agassi az idén ennél is magasabb csúcsokat hódíthat meg, melbourne-i diadala után szóba került már a Grand Slam, a világtenisz újbóli "terrorizálása” – aztán kiderült: ebben a rendkívül kiegyenlített, számtalan kiváló játékost felvonultató férfimezőnyben nem lehet mindig érvényesülni, előbb vagy utóbb érkezik valaki, aki frissebb, aki erősebbeket üt, aki gyorsabban mozog a vonalak között, és aki azon a napon sokkal, de sokkal jobb.
Így járt az idei Roland Garros negyeddöntőjében Agassi is. Kiürült az ötlettára, vagy ha úgy tetszik: elfáradt.
Átellenben a nála 12 évvel fiatalabb Guillermo Coria szaladgált kegyelmi állapotban, és ütött olyan szögekből nyerőt, amire talán még a nagy Andre sem számított. Természetesen megpróbálta felvenni a ritmust az apró termetű argentinnal, amiből aztán olyan mérkőzés kerekedett, hogy jószerével tüntetett a nép, ha a negyedik ütésváltás után nem fejeződött be a labdamenet valami elképesztő megoldással. Csakhogy ezek többségét Coria szállította, egyszersmind az egész világ tudomására hozta: az első héten elsősorban falként "fungált”, most következik csak az igazi tenisz a részéről. Coriától ugyanis olyat láttunk, mint az idei Roland Garroson még senkitől.
Földöntúli teniszt.
Mind a négy játszmában ő brékelt először, összességében kilencszer (!) nyerte el Agassi adogatójátékát, és bár az első szettben leadta tetemes előnyét (4:1-ről 4:6), a folytatásban nem volt kérdés, ki az úr a pályán. Nem utolsó szempont azonban, hogy a veterán amerikai segített neki, nem is keveset: két játszmájába került, amire rájött, butaság "nyitva hagyni” a tenyeres oldalt, addigra tudniillik több mint egy tucat fonákegyes érkezett Coriától a vonal mellé, és mindennek a tetejébe az egyébként kegyetlen befejező hírében álló vegasi az utolsó simításokat rendre elrontotta, akadt – nem is egyszer –, hogy a hálótól néhány lépésnyire állva. De megkockáztatjuk: ennél kevesebb hiba sem fért volna bele Coriával szemben.
S hogy kivel vív meg a gonosz tekintetű dél-amerikai a döntőbe jutásért? Nos, nem Carlos Moyával, a várva várt Agassi–Moyá elődöntő helyett ugyanis Coria–Martin Verkerk összecsapásra fizethet be a nép.
Gyanítjuk, be is fog.
Verkerk barátunk önkívületben teniszezte végig a több mint három és fél órás maratonit, átlagban 199 km/órás sebességel megütve az első, 164-gyel a második adogatásait, kész csoda tehát, hogy Moyá egyáltalán vissza tudott kapaszkodni 0:2-ről. A világranglista 46. helyén álló, a teniszre igazán nagy hangsúlyt saját bevallása szerint csak egy éve fektető, 191 centiméter magasra nőtt, enyhén szólva szögletes mozgású holland eredménye minden képzeletet fölülmúl, de egyúttal örömteli is, mert jó volt ismét látni a sajnos kihalófélben lévő szerva-röpte játékot. Legalábbis addig, amíg Verkerk ezt erőltette, egy idő után Moyá ugyanis megtalálta az ellenszerét. Csakhogy Verkerknek erre is volt válasza (utána csak megfelelő előkészítés után startolt rá a hálóra), avagy lassan érvényt nyer Darren Cahill – ő Agassi edzője – másfél héttel ezelőtti nyilatkozata, amely szerint "ez az a Grand Slam-torna, amelyen tényleg bárki győzhet”.
Persze, Verkerkre nem érdemes fogadni, tekintettel arra, hogy körülötte – Agassi nyilatkozatát idézve – csak spanyolul karattyolnak…
A hölgyek teljes fordulót játszottak kedden, úgyhogy náluk már kialakult az elődöntő párosítása. Nos, különösebb érdekességről nem számolhatunk be, hacsak arról nem, hogy a világelső – és címvédő – Serena Williams elérte a maximumot, másképp fogalmazva: rendkívül nehéz lesz őt feltartóztatni a továbbiakban. Igaz, a címvédés utolsó két állomásán minden bizonnyal a két belga élharcossal, előbb Justine Henin-Hardenne-nel találkozik (ő verte meg az idén először, ráadásul salakon), majd Kim Clijstersszel, feltéve, ha Clijsters túljut az elődöntőn. Elvben tehát kemény munka vár Serenára.
"Elérkeztünk ahhoz a fázishoz, amikor minden pont fontos. Ehhez tartom magam” – közölte az amerikaiak világelsője, miután kegyetlenül elbánt az utolsó, még versenyben lévő franciával, Amélie Mauresmóval. Minthogy Mauresmo Rómában legyőzte őt, a keddi negyeddöntő legpikánsabb összecsapásának ígérkezett ez a meccs, ehhez képest kevesebb mint egy óra alatt befejeződött.
Serena nem viccelt, az első 19 labdamenetből 16-ot megnyert, és mire kényelmesen elhelyezkedtek a nézők, már 4:0-ra vezetett. Ekkor nagy nehezen megjelent az eredményjelzőn a francia, csakhogy újabb csapás érte őt, a címvédő minden ütését kíméletlenül bebombázta a sarokba, aminek 6:0-s roham, no meg teljesen egyoldalú ütközet lett az eredménye.
A két belga sem vacakolt túl sokat, igaz, kellemes ellenfeleket kaptak, Henin-Hardenne szép csendben elintézte a nyolcaddöntőben Mandula Petrát kiejtő Chanda Rubint, míg Clijsters több mint egy óra alatt jutott túl a 11-szeres (!) negyeddöntős Conchita Martínezen, akitől már az is szép teljesítmény, hogy egyáltalán eddig húzta. Lábmunka híján csuklóból próbálta felvenni a harcot villámgyors ellenfelével, olykor tényleg csodálatos megoldásokat választva, ezen a szinten azonban ez csupán a 2:6, 1:6-hoz volt elegendő. Hanem a két orosz meglepetésember, Nagyezsda Petrova, illetve a Venus Williamst elverő Vera Zvonarjeva rendesen megizzasztotta egymást. A színvonal nem verdeste az eget (a döntő szett hat brékkel kezdődött…), néha be-becsúsztak tollaslabdás elemek, mindazonáltal jól szórakozott a nép, a végjátékban akadt például 49, majd 39 ütésváltásból álló labdamenet – nem mellékesen, előbbivel jutott 5:3-as előnyhöz a pályát végül győztesen elhagyó, és Olga Morozova óta Párizsban első orosz nőként elődöntős Petrova.
"Néhány gémet láttam csupán, de számomra abból is nyilvánvalóvá vált, hogy Petrova kiválóan teniszezik, gyakorlatilag oda üti a labdát, ahova csak akarja, legyen bármilyen kiszorított helyzetben. Nem lesz egyszerű” – térképezte fel leendő ellenfelét Clijsters.
Illedelmes lány. Hiszen nyilván tisztában van azzal, hogy számára csak a döntő lehet nyitott kérdés.

Francia nemzetközi bajnokság, Roland Garros, Párizs
(15 675 316 dollár, salak)

Férfi egyes
Negyeddöntő: Coria (argentin, 7. kiemelt)–Agassi (amerikai, 2.) 4:6, 6:3, 6:2, 6:4; Verkerk (holland)–Moyá (spanyol, 4.) 6:3, 6:4, 5:7, 4:6, 8:6. Az elődöntő párosítása: Robredo (spanyol, 28.) vagy A. Costa (spanyol, 9.)–Ferrero (spanyol, 3.) vagy González (chilei, 19.); Verkerk–Coria

Női egyes
Negyeddöntő: S. Williams (amerikai, 1.)–Mauresmo (francia, 5.) 6:1, 6:2; K. Clijsters (belga, 2.)–C. Martínez (spanyol, 24.) 6:2, 6:1; Henin-Hardenne (belga, 4.)–Rubin (amerikai, 8.) 6:3, 6:2; Petrova (orosz)–Zvonarjeva (orosz, 22.) 6:1, 4:6, 6:3. Az elődöntő párosítása: S. Williams–Henin-Hardenne; Petrova–K. Clijsters

Férfi páros
Negyeddöntő: Paes, Rikl (indiai, cseh, 5.)–Bhupathi, Mirnij (indiai, fehérorosz, 2.) 3:6, 7:5, 6:3; B. Bryan, M. Bryan (amerikai, 3.)–Bertolini, Prieto (olasz, argentin) 6:1, 6:4. Az elődöntő párosítása: Haarhuis, Kafelnyikov (holland, orosz, 11.)–Arthurs, Hanley (ausztrál, 10.); B. Bryan, M. Bryan– Paes, Rikl

Vegyes páros
Nyolcaddöntő: C. Black, W. Black (zimbabwei, 4.)–Mandula Petra, Oliver (magyar, amerikai) 6:3, 3:6, 6:4; Lihovceva, Bhupathi (orosz, indiai, 3.)–L. Huber, Vízner (dél-afrikai, cseh) 7:6, 3:6, 6:3; Petrova, Haarhuis (orosz, holland)–Kuznyecova, Palmer (orosz, amerikai, 8.) 4:6, 7:5, 6:2. Negyeddöntő: Suárez, Woodbridge (argentin, ausztrál, 1.)–Srebotnik, B. Bryan (szlovén, amerikai) 6:4, 6:3. Az elődöntő párosítása: Suárez, Woodbridge–Lihovceva, Bhupathi vagy Morariu, Björkman (amerikai, svéd); C. Fernández, Etlis (argentin) vagy C. Black, W. Black–Petrova, Haarhuis vagy Raymond, M. Bryan (amerikai, 2.)

Juniorok
Fiú egyes
2. forduló: Balázs György (magyar, 10.)–Louis (francia) 6:4, 6:3

Lány páros
1. forduló: Németh Virág, Szávay Ágnes (magyar)–Giltinan, Zubori (ausztrál, francia) 6:4, 6:1