Tíz dolog, amit még nem tudott a görög válogatottról

1. Azt, hogy minden idők egyik legnagyobb futballmeglepetése a görögök 2004-es Eb-győzelme, az is mutatja, hogy a bukmékerek a torna előtt 80:1-150:1 közötti oddsokat adtak a hellén diadalra.

2. A görög válogatottra története során a magyar nemzeti csapat mérte a legnagyobb csapást: az 1938-as mérkőzés 11:1-es magyar sikerrel végződött.

3. A 2004-es menetelés során a görög lett az Eb-történelem első csapata, mely a címvédőt és a házigazdát is legyőzte. Utóbbit ráadásul kétszer is.

4. A görögök hazai meze hagyományosan kék, de a 2004-es diadal óta a döntőn viselt fehér dressz számít első számú szerelésnek.

5. A válogatott beceneve az Ethniki („Nemzeti”), de 2004-ben ehhez hozzájött a jobban hangzó „To Piratiko” (A kalózhajó) is – miután a görögök rendre elorozták a győzelmet ellenfeleik orra elől.

6. Bármilyen meglepő, 1979-ig nem volt Görögországban profi futballbajnokság – legalábbis hivatalosan, mert azért a játékosok csak-csak megéltek...

7. A görög futballban mindig is az athéni (Olympiakosz, Panathinaikosz, AEK) és a szaloniki (Arisz, Iraklisz, PAOK) nagycsapatok domináltak. Egyetlen alkalom volt, amikor nem fővárosi vagy szaloniki gárda nyerte meg a bajnokságot, a Lárisza 1988-ban lepte meg a teljes mezőnyt.

8. Görög klubcsapat sosem nyert európai kupát, döntőbe is egyszer jutott csak: az 1970–1971-es szezonban a Puskás Ferenc vezényelte Panathinaikosz az Ajaxtól kapott ki a BEK-döntőben 2–0-ra.

9. A görögök válogatott Eb-ről lemaradt, de sokszoros válogatott középpályása, Pantelisz Kafesz mezőnyjátékostól szokatlanul egyes számmal játszik klubjában – a nemzeti csapatban nem teheti ezt, mivel az UEFA előírásai szerint az egyest csak kapusnak oszthatják ki.

10. A görög válogatott kispadján a rekorder Kosztasz Negrepontisz (1938–1951) után a német Otto Rehhagel bírta a legtovább: 2001-től 2010-ig irányította a kék-fehéreket, és persze az Eb-győzelemmel ő a legsikeresebb szakvezető is.