1. Az ukrán szövetség 1991-ben az ország függetlenné válásával született meg, azonban nem ez volt az első Ukrán Labdarúgó-szövetség. 1925 és 1935 között tíz évig létezett az ukrán tagszövetség, de egyetlen nemzetközi szervezet sem vette fel tagjai közé. A csapat csupán nem hivatalos mérkőzéseket játszott, például Prága és Moszkva válogatottja ellen.
2. Amíg nem volt ukrán válogatott, addig is volt ukrán foci, nem is akármilyen! A számunkra rossz emlékű 1986-os világbajnokság a szovjet válogatottnak valamivel jobban sikerült, amiben főszerepet játszottak az ukrán spílerek: a 22 tagú (ekkor még ennyi játékost lehetett nevezni) 15-en játszottak ukrán klubban. Tucatnyi játékost adott a kor sztárcsapata, a Dinamo Kijev, köztük olyan sztárokat, mint Gyemjanyenko, Jaremcsuk, Zavarov, Blohin (a mai szövetségi kapitány), Belanov és Rác László. További három ukrán játékos a Dnipro Dnipropetrovszkból érkezett.
3. A Szovjetuniótól való különválás (hivatalosan 1991. augusztus 24-től beszélhetünk független Ukrajnáról) utáni első meccsét a kedves szomszéd, azaz Magyarország ellen játszotta a kék-sárga válogatott: az 1992. április 29-én rendezett ungvári találkozón 3–1-es magyar siker született.
4. A független Ukrajna válogatottja ezidáig egyetlen nagy nemzetközi tornán szerepelt: a 2006-os németországi vb-n, ahol viszont a negyeddöntőig meg sem álltak: ott azonban Olaszországtól 3–0-ra kikaptak. A következő év februárjában azonban a FIFA világranglistájának 11. helyén virított a válogatott neve. Azóta sem járt ilyen magasságokban a csapat (most éppen az 52. helyen szerénykednek).
5. Az 1976-os jugoszláviai Európa-bajnokság óta a 2012-es kontinensbajnokság az első nagy torna, amit egy (illetve jelen esetben kettő) kelet-európai ország rendezhet meg.
6. Az ukrán foci erejét mutatja, hogy a jelenlegi 23-as Eb-keretben csupán két olyan játékos van, aki külföldön keresi a kenyerét: Antolij Timoscsuk (Bayern Müncen) és Andrij Voronyin (Dinamo Moszkva).
7. Több EU tagállam vezetője marad távol a 2012-es Eb ukrajnai mérkőzésitől. Az európai országok állam- és kormányfői ezzel szeretnék kifejezni egyet nem értésüket és felháborodásukat, amiért az ukrán vezetés és igazságszolgáltatás meglehetősen barátságtalanul bánik Julija Timosenko volt ukrán kormányfővel.
8. Ukrajna is büszkélkedhet egy, azaz egészen pontosan két, sőt három aranylabdással! Andrij Sevcsenkót bizonyára senkinek nem kell bemutatnia: a nagyszerű csatár 2004-ben, pályája csúcsán, az AC Milan játékosaként érdemelte ki a rangos elismerést. Azonban 1975-ben, majd 1986-ban is ukrán futballista kapta az Aranylabdát; történelmi okokból azonban Oleg (Oleh) Blohin és Igor (Ihor) Belanov is még szovjet játékosként szerepel a listákon. A jelenlegi ukrán kapitány Blohin és az odesszai születésű Belanov (mindketten csatárok voltak) is a Dinamo Kijev játékosaként vehette át a díjat.
9. Andrij Sevcsenko a második legeredményesebb gólszerző a Bajnokok Ligája történetében: ez idáig 58 találatot jegyez.
10. Három egymást követő világverseny kapujában bukott el pótselejtezővel a csapat: az 1998-as franciaországi világbajnokság előtt a későbbi bronzérmes horvátok álltak az útjukba, két évvel később a szlovénok ütötték el őket a belga-holland Eb-n való részvételtől, majd a 2002-es világbajnokság előtt a németek bizonyultak jobbnak náluk és szerepelhettek helyettük az adott tornán.
Az Atacama-árok mélyén egy különös lényt találtak
BL: Juventus–Manchester City
Véletlenül megölte édesanyját a 2 éves gyermek
Otthon várja ügye fejleményeit az újbudai óvoda bűncselekménnyel megvádolt egykori asszisztense
Péntek 13.: most megtudhatod hogy átok vagy boldogság vár rád
Már most tudható, hogy a cégek mennyit emelnek jövőre a béreken
Szaúd-Arábia rendezi meg a 2034-es világbajnokságot – hivatalos
Kiderült, hol rendezik meg a 2030-as és 2034-es foci-vb-ket
Ifjabb Dárdai Pál Németországon belül válthat klubot – NS-infó
Női kézi Eb: a németek legyőzték és megelőzték Szlovéniát
Beindult a BMV; mérföldkőhöz ért Szalah és Mbappé is
