Mint ismert, Jones az 1990-es évek végén az IBF, a WBC, a WBA, illetve négy kisebb szervezet félnehézsúlyú világbajnoka volt, a lengyel ökölvívó pedig a WBO trónját uralta, és bár a világ kettejük összecsapását akarta volna látni, egyikőjük sem volt hajlandó engedni és emiatt soha nem bokszoltak egymás ellen. Jones a következőt mondta el erről:
„Megkérdeztek erről az egészről, mikor a lengyelországi meccsemre készültem, sokszor utaltak rá, hogy én anno nem mentem el Németországba, hogy kiálljak Dariusz Michalczewskivel. Nos, nem arról van szó, hogy megijedtem egy németországi mérkőzéstől, hiszen az is egy remek hely, akárcsak az Egyesült Államok, és akárhova elmennék, ám azokban az években én voltam a világ legjobbja, súlycsoportoktól függetlenül is, szóval miért is nekem kellett volna elmennem az ő vadászterületére, nekem, akinek hét öve volt az ő egyetlen címével szemben. Nem arról van szó, hogy nem mennék el Németországba, elmennék én, ha minden körülmény rendben lenne, bár hallottam onnan érdekes dolgokat, de megfelelő pénzért és feltételekért ott is bokszolnék. Michalczewskinek ötmillió dollárt ajánlottak, hogy jöjjön el és bokszoljon velem az Egyesült Államokban, ő azonban nemet mondott azzal, hogy kizárólag Németországban hajlandó kiállni ellenem. Engem pedig ez arra indított, hogy azt mondjam, én márpedig nem fogok a te vadászterületedre menni. De nem azért, mert féltem Németországtól, hanem mert nekem volt a több címem, és nem gondolom, hogy nekem kellett volna az ő feltételeihez alkalmazkodnom.”
A 43 éves Jonesnál egyébként a visszavonulás kérdését is felvetették, amire a következőképp reagált: „Körülbelül tíz meccs maradt még bennem, de ez nem jelenti, hogy fel is használom mindet. Szerintem kettőt-hármat akarok még, legfeljebb ötöt. Remélem viszont, hogy olyan sok már nem lesz. Lengyelországban azt mondták nekem, háromszor akarnak bokszoltatni, egy megvolt, tehát ha még kettőt akarnak, opcionális joguk van rá. Aztán ott van Lateef Kayode, ő is engem akar, és ha az IBO cirkálósúlyú címéért mérkőzünk, akkor belemegyek a dologba, hiszen ezt akarom, ebben a súlycsoportban is világbajnok lenni.”
Mint ismert, Jones az 1990-es évek végén az IBF, a WBC, a WBA, illetve négy kisebb szervezet félnehézsúlyú világbajnoka volt, a lengyel ökölvívó pedig a WBO trónját uralta, és bár a világ kettejük összecsapását akarta volna látni, egyikőjük sem volt hajlandó engedni és emiatt soha nem bokszoltak egymás ellen. Jones a következőt mondta el erről:
„Megkérdeztek erről az egészről, mikor a lengyelországi meccsemre készültem, sokszor utaltak rá, hogy én anno nem mentem el Németországba, hogy kiálljak Dariusz Michalczewskivel. Nos, nem arról van szó, hogy megijedtem egy németországi mérkőzéstől, hiszen az is egy remek hely, akárcsak az Egyesült Államok, és akárhova elmennék, ám azokban az években én voltam a világ legjobbja, súlycsoportoktól függetlenül is, szóval miért is nekem kellett volna elmennem az ő vadászterületére, nekem, akinek hét öve volt az ő egyetlen címével szemben. Nem arról van szó, hogy nem mennék el Németországba, elmennék én, ha minden körülmény rendben lenne, bár hallottam onnan érdekes dolgokat, de megfelelő pénzért és feltételekért ott is bokszolnék. Michalczewskinek ötmillió dollárt ajánlottak, hogy jöjjön el és bokszoljon velem az Egyesült Államokban, ő azonban nemet mondott azzal, hogy kizárólag Németországban hajlandó kiállni ellenem. Engem pedig ez arra indított, hogy azt mondjam, én márpedig nem fogok a te vadászterületedre menni. De nem azért, mert féltem Németországtól, hanem mert nekem volt a több címem, és nem gondolom, hogy nekem kellett volna az ő feltételeihez alkalmazkodnom.”
A 43 éves Jonesnál egyébként a visszavonulás kérdését is felvetették, amire a következőképp reagált: „Körülbelül tíz meccs maradt még bennem, de ez nem jelenti, hogy fel is használom mindet. Szerintem kettőt-hármat akarok még, legfeljebb ötöt. Remélem viszont, hogy olyan sok már nem lesz. Lengyelországban azt mondták nekem, háromszor akarnak bokszoltatni, egy megvolt, tehát ha még kettőt akarnak, opcionális joguk van rá. Aztán ott van Lateef Kayode, ő is engem akar, és ha az IBO cirkálósúlyú címéért mérkőzünk, akkor belemegyek a dologba, hiszen ezt akarom, ebben a súlycsoportban is világbajnok lenni.”