Nehéz nagyívűen beszélni a mai meccsről, a teljesítmény az értékelhetetlenségig süllyedt a mai napon. Viszont ami igazán mellbevágó volt, az a hozzáállás, illetve a nem hozzáállás. Innentől kezdve az ember minek szurkoljon, minek üljön le a tv, stream, akármi elé, minek pazaroljon időt, energiát ezekre a srácokra, ha őket nem is érdekli, hogy hol végeznek a táblázaton. Botrányszag.Nehéz nagyívűen beszélni a mai meccsről, a teljesítmény az értékelhetetlenségig süllyedt a mai napon. Viszont ami igazán mellbevágó volt, az a hozzáállás, illetve a nem hozzáállás. Innentől kezdve az ember minek szurkoljon, minek üljön le a tv, stream, akármi elé, minek pazaroljon időt, energiát ezekre a srácokra, ha őket nem is érdekli, hogy hol végeznek a táblázaton. Botrányszag.
Túlzott elemzésbe nem mennék bele, kb. nincs is mit elemezni. Strama támadószellemben állt fel, betette a frissen felépült Maicont, 3 támadót és Alvarezt is felvezényelte a győzelem érdekében. Nyilván az sem volt egy kellemes fejlemény, hogy a Fiorentina a vereség elkerülésén kívül semmit nem tervezett erre a meccsre, ezért is alakulhatott ki a kicsit meglepő 66-34-es labdabirtoklási arány az Inter javára.
Meddő fölény a felállt Fiorentina védelem előtt, Maicon kapja a labdát, aki kitolja Alvareznek, aki bekocog vele középre, leteszi Forlánnak, aki átveszi háttal a kapunak, 3 másodperc vonakodás után, visszapasszolja Cambiassónak, aki ki teszi Zaraténak a szélre, aki rávezeti az emberre, meghúzza, megpróbálja beadni, kapu mögött landol a labda. Kb. ez történt végig a 90 perc alatt. Se elképzelés, se lelkesedés, se hit, semmi. Forlán megint értékelhetetlen volt, de kár lenne őt kiragadni, mindenki übervékony volt ma.
A félidőben Strama tovább próbálta lehetőségei szerint növeli az offenzívát, Nagatomo jött Zanetti helyére. Ennek ellenére megint sikert összehozni hátul egy tizenegyest, amit Julio Cesar ugyan megfogott, de ahelyett, hogy ez fellelkesítette volna a társaságot, még nagyobb apátiába süllyedtek. Maicon minden labdát állva várt, Alvarez hozta a kocogós futsalt szokás szerint, Sneijder megint türelmetlen és csapkodó volt, Zarate mindent ellőtt ahogy 15 foknál nagyobbra nőtt a labda és kapu viszonyának szöge. Chivu sérülése utáni levánszorgása kvázi időhúzást jelentett számunkra, de ez látványosan nem zavart senkit.
Nem volna gond, ha nem nyerjük meg ezt a meccset, mert a Fio tényleg központi tervként rombolt, de ennyire lélektelen, érdektelen játék, a mi helyzetünkben a pofátlanság csimborasszója. Megérdemelné most az egész társaság, hogy Moratti lemenjen az öltözőbe és mindenkit felpofozzon, havi fizetés megvonással megspékelve. Valószínűleg a keret nagy része óriási tévedésben él. Nem kötelező Inter mezben játszani. Páran a ma pályára lépők közül valószínűleg nem is fognak jövőre.
