Az időjárás a hét első napján nem fogadta kegyeibe a fiatalokat: hideg, szeles, csapadékos edzésen vettek részt hétfőn délután. Persze ez egyik fiatalnak sem okozott különösebb problémát. A keretben már csak huszonnégy mezőnyjátékost – hat fiataltól múlt héten köszöntek el, egyiküktől sérülés, míg öt játékostól szakmai érvekre hivatkozva – és négy kapust találhatunk, miután a szintén sérülés miatt kieső Hegyi Tibort a Szegedről érkező Papp Marcell váltotta fel.

Az egy héttel ezelőttihez képest teljesen másként vágott neki a hétnek a Most Wanted-csapat: a múlt hét élménye összekovácsolta a társulatot. Az már a Budapestről a táborig tartó közös úton kiderült, hogy mindegyikük várta a visszatérést a felcsúti edzőpályára, ahol a július 9-ei, Ferencváros elleni mérkőzésig készülnek.

Ahogy a buszon, úgy edzésen a trénerekkel és egymással is közvetlenebb volt a kommunikációjuk, az immár ismerős, hovatovább belakott közeg felbátorította őket, hogy kérdéseiket, kéréseiket, ötleteiket megosszák. Úgy a velük foglalkozó trénerekkel, mint akár egymással.

A hétfői napon az egymás közötti játék dominált, amely a tréning hetven százalékát tette ki. A labda nélküli, majd labdás bemelegítést Egervári Sándor vezényelte le, utána pedig szántszándékkal a háttérbe vonult, és kezdetét vehette a mérkőzés.

A keret huszonnégy mezőnyjátékosát háromszor nyolcfős csapatokra bontották, akik posztoktól kötetlenül játszhattak a két tizenhatos közötti leszűkített területen. A húszperces játékban éppen részt nem vevő harmadik nyolcas sem pihenhetett, alighanem meg is fázott volna, rájuk koordinációs tréning várt. Egervári Sándor eközben a kerettel már múlt héten is együtt dolgozó két trénertől, Horváth Pétertől és Késedi Gábortól kért bővebb információkat a pályán tüsténkedőkről.

A hétfői edzést kedden újabb kettő követi, ahogyan azt a múlt héten megszokhatta a társaság: a terhelés, miként a nemzetközi helyzet, csak ezt követően fokozódik.

„Még az első kiválasztón vettem részt, Tamás Gyula kapusedző nagyon dicsért, így bíztam benne, hogy bekerülök a keretbe – mondta a vészbehívóval aktivizált Papp Marcell, a Tisza Volán harmadosztályú csapatának tizenhét éves hálóőre. – Így nagyon csalódott voltam, hogy nem hívtak vissza a táborba. Aztán amikor már lemondtam az egészről, az ürömömbe öröm vegyült: a hét közepén jelezték a szervezők, hogy az egyik kapus sérülés miatt kiesett, így be kellene ugranom. Sajnálom, hogy így jutottam lehetőséghez, mert egy sérülés mindig szomorú dolog, de ha már itt vagyok, akkor szeretnék élni a bizalommal. Két hét áll a rendelkezésemre, hogy meggyőzzem a szakvezetőket arról, a harmadik hétre és a Ferencváros elleni mérkőzésre is maradhassak. Nem érkeztem teljesen ismeretlen közösségbe, néhány sráccal már találkoztam Szegeden. Ráadásul a kapusokkal is külön edzhettünk, így velük is gyorsabban ment a barátkozás. Nagyon tetszett az első edzés, bár hetente nekem háromszor tartanak külön kapusedzést otthon, azért találkoztam ismeretlen gyakorlatokkal, biztos vagyok benne, sokat profitálok ezekből a napokból."