Stop a kiárusításnak, zöld út a sikernek
0 hozzászólás. Szóljon hozzá Ön is!
Még senki sem szólt hozzá. Legyen Ön az első!
Az elődöntő visszavágóival ma újabb fejezet zárul le az UEFA-kupában, a Sevilla, Schalke, Steaua, Middlesbrough kvartettből csak két csapat maradhat versenyben. Az alábbiakban a bukaresti együttessel foglalkozunk, amely a trófea esetleges megszerzésével a Bajnokok Ligája csoportszakaszába juttathat egy román klubcsapatot. Ideális esetben saját magát.

Gigi Becali egyelôre élvezi a román közvélemény támogatását
A BEK-győzelemmel (1986), illetve BEK-döntővel (1989) büszkélkedő Steaua azonban már így is a legújabb kori történelmének legnagyobb sikerével büszkélkedhet. Hasonló bravúr még két évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt, a Gigi Becali által pénzelt klub azóta kezdett egyelőre beláthatatlan végkimenetelű szárnyalásba.
A Steaua-sikerek első számú letéteményese, a macedón származású Gigi Becali – a korábban sokkal ismertebbnek számító Giovanni és Victor Becali játékosügynök-páros unokatestvére – 2000-ben került a futball közelébe. „Felfedezésének” dicsőségét Dumitru Dragomir, a profi liga elnöke sajátította ki, állítólag ő mutatta be az akkor még a szociáldemokrata kormány közeli szállodatulajdonos, Viorel Paunescu által elnökölt steauás köröknek. Becalit akkoriban még csak a pénze mentette meg a nyílt kigúnyolástól, amúgy az ízlés nélküli öltözködéstől a kézzel-lábbal evésig egy sereg tényező tette volna az élcelődések kiváló céltáblájává.
A juhászsarjadékból többnyire ma is vitatott törvényességűnek tartott ingatlanüzletek révén 400-450 millió dolláros vagyonra szert tevő, a legutóbbi romániai gazdaglista hetedik helyéig emelkedő Becali az első nyilatkozatában még azt állította, ő csak segíteni akar, nincs semmiféle üzleti célja a Steauával. Rövidesen azonban már a Steaua igazgatótanácsának élén találhattuk őt, folyamatos vitában a védelmi minisztériummal a Ghencea-aréna tulajdonlása ügyében, amelyet azóta sem birtokol, de bérmentesen használ, miközben a futballklubnak semmi köze már a Steaua Sportklubhoz.
Az NSO ajánlja
A Steaua – és ennek nyomán a román futball – feltámadása leginkább azonban a játékoseladások terén átalakuló gondolkodásmódban keresendő. Becali szakított az 1994-es amerikai vb utáni nagy futballistakiárusítás gyakorlatával, azt vallja, hogy vagy nagyon nagy pénzért ad el játékost, vagy sehogy. Ennek köszönhetően a Steaua két éve szinte változatlan, de nem zárt kerettel szerepel. Az erős gerinc mellé így robbanhatott be az év felfedezettje, a Boro elleni visszavágón sárga lapok miatt pihenő Banel Nicolita, illetve találták meg a portugál Carlos kapust. A többiek a válogatott korábbi tagjai, vagy azóta kerettaggá izmosodott, többnyire fiatal futballisták, akik ma már a nemzetközi rutin birtokában kivétel nélkül alapemberei lehetnének bármely rangos európai klubnak.
Az UEFA-kupabeli menetelés természetesen kikezdheti az egységet, de úgy tűnik, Becali nemcsak az öltözködési szokásokat, illetve a késsel-villával való evést tanulta meg, hanem a saját hosszú távú érdekeinek felismerését is.