Contador–többiek 1:0

Az idei Tour de France egyik legnehezebb és a leghosszabb szakasza várt a mezőnyre, amely Barcelonából vágott neki a 224 kilométeres távnak. Az etap Andorrában ért véget, a 2240 méter magas Arcalis tetején. A hegyet utoljára tíz évvel ezelőtt mászta meg a mezőny, amelyből már csak öten voltak most is ott a kerekesek között.

Az etapon tulajdonképpen két külön viadal zajlott, az egyik a tizenegy szökevény között, a másik pedig a főmezőny tagjainak részvételével. A tizenegyből végül nyolcan tartottak ki a befutóig, a szakaszon negyedik Rinaldo Nocentini a sárga trikóval kárpótolta magát azért, hogy lemaradt a dobogóról. „A szökés remek lehetőség volt számomra, hogy megszerezzem a sárga trikót, amelyről minden kerékpáros álmodik – mondta Nocentini az etapot követően. – Amikor megszöktünk, nem gondoltam, hogy ez lehet a vége, csak az utolsó hegyen kezdtem el reménykedni. Alberto Contador támadásakor nagyon közel került hozzám, de szerencsére maradt néhány másodperc előnyöm. Megpróbálom olyan sokáig védeni a sárga trikót, amíg csak lehet.”

Az igazi, a végső összetettet is befolyásoló küzdelem persze a szökevények mögött zajlott. Sokan már a huszonnégy kilométeres hegymenet elején leszakadtak. Az Astana erejét mutatja, hogy hat versenyzőjük tekert a mezőny elején, s tartották folyamatos kontroll alatt a riválisokat. A sárga trikós Fabian Cancellara az utolsó hat kilométerig bírta, ott azonban leszakadt az Astana által húzott sortól. Két kilométerrel a cél előtt Cadel Evans próbálkozott, de Andreas Klöden villámgyorsan hatástalanította a támadást. A hajrában aztán eljött Contador ideje, s a 2007-es győztes igyekezett bebizonyítani, hogy ő a legerősebb Astana-versenyző, s majd’ húsz másodperccel az esélyesek csoportja (Lance Armstrong, a Schleck testvérek, Carlos Sastre, Levi Leipheimer, Gyenyisz Mensov) előtt ért be, ami azt jelentette, hogy Nocentinit ugyan nem érte utol, de a favoritok közül már ő áll a legjobban.

„A csapatom nagyon sokat dolgozott a pénteki etapon azért, hogy a hegyen végig jó pozícióban tekerhessünk – mondta Alberto Contador. – Nem akartuk mindenáron megszerezni a sárga trikót, mivel nehéz megtartani, s jó néhány szakasz hátravan még. Ismertem a hegyre vezető utat, s otthon éreztem magam az emelkedőn.”