Egy elit futballklub nyári előidényének programját sok szempont ütköztetése során alakítják ki, és noha minden elemében a következő szezon szakmai sikereit kell szolgálnia, az érdekeltek nem hagyhatják figyelmen kívül a rövid és középtávú üzleti megfontolásokat sem. A piaci pozíció megerősítése vagy legalábbis megőrzése kulcskérdés, amit nem csak a csapatépítés Real Madrid által követett „galaktikus útja” illusztrál. A holt idényben portyázó topklubok helyszínválasztásai szintúgy: a hőskorban még nívós latin-amerikai erőpróbákon edződő európai csapatok fizetőképes rajongókban bővelkedő országokba vágynak, még ha azok a futballtérkép „egzotikus” zónájában találhatók is.
Az általunk kiválasztott „nagy tízes”, azaz Európa tíz népszerű futballklubja közül elsőként a Bayern München mutatja meg magát drukkereinek a nyári felkészülés során. Az utazás szempontjából kakukktojás bajorok a Münchentől „macskaugrásnyira” fekvő ausztriai Salzburgba látogatnak pénteken, és szemben az általunk vizsgált szűk elit többi klubjával, a továbbiakban ki sem teszik a lábukat Németországból. Talán nem véletlenül. Nem csak arra gondolunk, hogy zűrzavaros idényen vannak túl, és az új edző, Louis van Gaal vezetésével a lehető legnyugodtabb körülmények között, a hosszú utazásokat mellőzve kívánják megalapozni a kiegyensúlyozottabb, sikeresebb évadot. Van ugyanis egy érdekes adatsor, amely szintén óvatosságra intheti a Bayern túraszervezőit: ez a klubok hivatalos honlapjának látogatottsága, azon belül a külföldről kattintók részaránya.
Az irányadónak tekinthető adatokat megjelenítő mellékelt táblázatunk szerint a Bayern – noha nimbusza Európában, különösen a közepén megkérdőjelezhetetlen – korántsem olyan kapós „árucikk” a mérkőzésimportőr távoli földrészek számára, mint mondjuk a Manchester United, a Barcelona, a Real Madrid vagy akár a három olasz óriásklub, amelyek lemaradása szintén jelentős a legnépszerűbb angol és spanyol versenytársakhoz képest. Ami persze nem jelenti azt, hogy a Bayern eleve feladná a kapcsolatépítést, például Ázsiában – gondoljunk csak Oliver Kahn tavaly