elért gólnak köszönhetően lépett túl kazah riválisán. A Haladás a magunk mögött hagyott bajnoki idényben nemegyszer bizonyította, képes ráerőltetni akaratát ellenfelére, csakhogy egy valamit nem szabad figyelmen kívül hagyni: amíg az Irtis Pavlodar játékban van, a zöld-fehér gárda csak tíz napja kezdte a tréningeket.
Mint tudjuk, a kelleténél rövidebb pihenő után.
„Nem állítom, hogy ideális helyzet az, amikot két hét szabadság, majd tíz nap gyakorlás után máris tétmeccset kell játszani – utalt a versenynaptár fonákságaira a 32. születésnapját szerdán ünneplő Molnár Balázs. – Amikor Spanyolországban, az Espanyol csapatában futballoztam, olyan szabály volt érvényben, miszerint nyáron hét hét szabadság jár a labdarúgóknak. Ennyi idő alatt valóban ki lehet pihenni egy nehéz idény fáradalmait, két hét azonban nagyon kevés erre. Persze azzal is tisztában vagyok, erre nem hivatkozhatunk, ha az eredmény esetleg számunkra kedvezőtlenül alakul, igaz, nem is akarunk. Ellenfelünk játékban van, azonban ha megtaláljuk a védekezés és támadás helyes arányát, előnnyel utazhatunk a visszavágóra.”
Márpedig ehhez gólt, gólokat kell szerezni. Nem könnyíti meg a szakmai stáb helyzetét, hogy az egyik legfontosabb láncszemnek tartott Sipos Norbert kedden Ciprusra szeződött, ám remélhetően nélküle is eredményes lehet a Haladás támadófutballja. Az mindenesetre nem rontja a Haladás esélyeit, hogy ott lesz a kezdő tizenegyben Kenesei Krisztián, aki az aktív élvonalbeli játékosok közül a legtöbbször (156-szor) talált a hálóba.
„Játszottam már néhány fontos nemzetközi találkozón a pályafutásom során, talán elég, ha a horvát Dinamo Zagreb, a görög AEK Athén, a norvég Rosenborg, a török Fenerbahce vagy az angol Manchester United elleni párharcokat említem – taglalta az esélyeket Kenesei Krisztián. – Az Irtis Pavlodar kevésbé neves klub, ám a kazahok ellen szerzett gólnak éppúgy tudnék örülni, mint amikor Isztambulban kétszer is a Fener hálójába találtam. Nekem az is öröm, ha edzésen eredményes vagyok, és cseppet sem nyomaszt, hogy most is tőlem várják elsősorban gólt. Elárulhatom: én is várom magamtól...”