Arany Tamás nem adja fel

Számít-e, figyelik-e a játékvezetők az NS osztályzatait? Önt befolyásolják az érdemjegyek?Számít-e, figyelik-e a játékvezetők az NS osztályzatait? Önt befolyásolják az érdemjegyek?

Nem ismerem az élvonalban bíráskodó kollégák szokásait, de tudom, a többség a mérkőzés utáni napon rohan az újságoshoz – mondta a 43 esztendős játékvezető, Arany Tamás. – Magam is így vagyok vele, mert érdekel, mit ír a teljesítményemről a szaksajtó. Fontos is ez, mert a szurkolók, az ismerősök egy-egy érdemjegy alapján kérdeznek rá arra, milyen volt meccs, milyen döntéseket hoztam, miben hibáztam.

Most akkor büszkélkedhet, pedig az idén csak április közepén kapott feladatot. Mi volt a kihagyás oka?

Az ősszel simán ment minden, egyre-másra kaptam a küldéseket, s ez is bizonyítja, jól bíráskodtam. Az élvonalban nem is volt baj, ám a Ferencváros–Makó NB II-es mérkőzésen minden öszszeesküdött ellenem. Többször is hibáztam, szerencsére az a találkozó nem ronthatta le a Nemzeti Sportnál az átlagomat, ellenben sokáig nem vezethettem első és másodosztályú meccset. Noha kiválóan sikerült a téli felkészülés, a törökországi edzőtáborban a fizikai teszttel gondjaim akadtak. Talán azért, mert nem a megszokott négyszáz méteres futópályán volt a tesztelés, s csak április kilencedikén teljesítettem az előírtakat, így április tizennyolcadikán kaptam az első küldést. Természetesen tanultam az Üllői úti esetből, s a mérkőzés tapasztalata, no és a pihentetés is pozitívan hatott rám. Mindentől függetlenül büszke vagyok DVTK–Újpest mérkőzésen és a hajrában a Győri ETO–Haladás találkozón nyújtott teljesítményemre.

A játékosok elfogadják ítéleteit, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a profi labdarúgók szavazatai alapján ön lett kétezernyolcban a legjobb bíró. Azt mondta, számít az újságírók osztályzata, így gyanítható, hogy a játékosok véleményére is odafigyel.

Természetesen. Az utcák-terek bajnoksága sem működik bírók, alkalmi játékvezetők nélkül, ott és a profik között is az a jó, ha aki a sípot fújja, észrevétlen marad, ha ítéleteit a sportszerűség, a játék segítésének szellemében hozza, ha a játékosok érzik, nem ellenük, hanem értük van. Rendkívül büszke vagyok rá, hogy a tavasszal harmadszor vehettem át a futballisták díját, így aztán az általuk alapított vándorserleg is hozzám került. Nem titok, a lakás egyik legszebb díszének számít.

Arról híres, hogy nem a lapokkal, inkább szóban fegyelmez. Nem gondolja, hogy a túlzott jóindulat a vesztét is okozhatja? Az előbb említette a Fradi– Makó mérkőzést mint idei leggyengébb produkcióját: nem állította ki Dragóner Attilát, és a vendéggól előtti szabálytalanságot is elnézte…

Utólag már könnyen okos az ember, azon a meccsen is megpróbáltam a szavak erejével fegyelmezni, de nem sikerült. Megvolt az elemzés, s rengeteg tanulsággal szolgált, biztos vagyok, a fiatalok is tanultak belőle.

A fiatalok, akik egyre inkább helyet követelnek maguknak a keretben, akik egyre több küldésben reménykednek. Vajon az idény bírója felveszi velük a versenyt?

Maradjunk annyiban: sohasem adom fel. Már csak két és fél évem van, sajnos fiatalabb nem leszek, s a fizikai teszt megpróbáltatásai is egyre inkább nyomot hagynak bennem, ennek ellenére szeretnék a kétszázasok klubjához tartozni, amihez még tizenkilenc mérkőzés kell.