MEGMONDOM A MAGAMÉT...

Megjárt három olimpiát, ott volt Szöulban, Atlantában és Barcelonában is, de a nagy diadal kimaradt az életéből. Hogy sikerült túljutnia azon, hogy a sydneyi játékok előtt a keretszűkítés áldozata lett, mint Szivós Márton Athén és Peking előtt?Megjárt három olimpiát, ott volt Szöulban, Atlantában és Barcelonában is, de a nagy diadal kimaradt az életéből. Hogy sikerült túljutnia azon, hogy a sydneyi játékok előtt a keretszűkítés áldozata lett, mint Szivós Márton Athén és Peking előtt?

Nehezen lehet feldolgozni az ilyet, bennem például majd tíz év után is fel-felvetődik, és alighanem így lesz ez, amíg sírba nem tesznek. Ha azonban nem gondolnék rá, időről időre valaki biztosan rákérdezne, ahogy most önök, de nem ezért nem tudom elfelejteni. Először mindig mást okol az ember a történtekért, aztán pedig próbálja a helyére tenni a dolgokat és megkeresni a saját felelősségét. Marci és az én esetem között azonban az a különbség, hogy míg nekem Sydney az utolsó olimpiám lett volna, előtte még ott áll a lehetőség – igaz, hogy én „csak” egy aranyat vesztettem, ő pedig már kettőt. Nem tudok mást tanácsolni neki, mint hogy továbbra is hajtson, és tegye a dolgát becsülettel, ne a múlttal, hanem a jövővel foglalkozzon! Csak a játékra kell összpontosítania, be kell tartania a szövetségi kapitány utasításait, majd várni a döntését.