Mark Schwarzer Mark Schwarzer
Az egyik legszebb idényén van túl a 36 esztendős, 67-szeres válogatott kapus, akit életében először az év futballistájának választották hazájában, sőt II. Erzsébet királynő nemzetközösségi kitüntetésben is részesítette. Mind a Fulhamben nyújtott produkciójával (38 bajnoki, 34 kapott gól), mind válogatottbeli játékával rászolgált a szakmai elismerésre. Tizenkét vb-selejtezőn védett, és mindössze két gólt kapott – csapatkapitányhoz méltó teljesítmény! A híres tizenegyesölő óriás 1993 óta válogatott; ilyen hosszú időn keresztül senki sem szolgálta még a Socceroost – s messze még a vége: jobban élvezi a játékot, mint valaha.
Tim Cahill
Kész csoda, hogy a 30. évében járó támadó középpályás 32-szeres ausztrál válogatottnak mondhatja magát. Édesanyja származása révén ugyanis szamoai színekben kezdte – 14 évesen az U20-asoknál –, aztán apai ágon kacérkodott az írekkel is. Tehette, hiszen már tizenévesen Angliába került, ahol tehetsége korán megmutatkozott. Mivel rendkívül ruganyos, 178 centisen is érvényesült a Premier League légterében. Aztán 2004-ben – a Milwallból az Evertonba igazolása évében – megtört a jég, ausztrál válogatott lett, mi több, ő az első ausztrál, aki gólt szerzett vb-döntőn. Öt selejtezőn két gól a mérlege.
Harry Kewell
Akárcsak Cahillt, kortársát, Harry Kewellt is megválasztották már Óceánia legjobbjának – őt háromszor is. A másik két kiemelt kulcsemberhez hasonlóan ő is lehúzott több mint egy évtizedet Angliában, és bár jelenleg a török Galatasaray játékosa, a válogatottban továbbra is számítanak rá. Jól cselező szélsőként már 17 évesen és 7 hónaposan beverekedte magát a nagyválogatottba, amivel nemzeti rekordot állított fel. Eddigi 41 fellépésen 13 gólt könyvelt el, ő lőtte például azt a gólt a horvátoknak, amely továbbjutást ért a csoportból a 2006-os vb-n. A mostani selejtezőkön kilencszer lépett pályára, és háromszor talált be az ellenfelek kapujába.
