Ismét üres a kispad

A nagy kérdés a következő: ki ül a diósgyőri kispadon a következő szezonban?

A klub vezetősége és Gálhidi György februárban fél esztendőre szóló szerződést kötött, azzal a kitétellel, hogy a megállapodás két évvel meghosszabbítható. A tavaszi szereplés aztán nem sikerült túlságosan jól a DVTK számára, a csapat zsinórban elveszítette utolsó öt mérkőzését.

Ez pedig nem volt jó ajánlólevél a szakembernek, s nem is maradt el a bukdácsolás következménye: a DVTK és Gálhidi György nem hosszabbított szerződést. A Diósgyőr június 18-án kezdi el a felkészülést, az új vezetőedzőt a tervek szerint a felkészülés első napján mutatják be.

Dlusztus Imre ügyvezető a következőképpen indokolta a döntést: „A csapat szereplése elmaradt a várakozástól. A tavaszi botladozásban külső körülmények is szerepet játszottak, elpártolt mellőlünk a szerencse, és arra az elhatározásra jutottunk, hogy a kialakult helyzetben nem lenne sok értelme a közös folytatásnak...”

Az ügyvezető elmondta még, hogy Tóth Mihállyal és Florin Pelecaci-csal közös megegyezéssel szerződést bontottak, s a következő idényben nem tartanak igényt Dario Simics játékára sem. A togói Euloge Ahodikpe kölcsönszerződése lejárt, az afrikai labdarúgó már el utazott Diósgyőrből. Elképzelhető, hogy mások is távoznak, ugyanis Djordje Kamber, Srdjan Sztanics, Borisz Milicsics, Gohér Gergő és Köteles László iránt érdeklődnek.

Gálhidi György saját bevallása szerint csalódottan állt fel a DVTK kispadjáról: „Korábban már jeleztem, amennyiben nem változnak meg a feltételek, aligha maradok. Az elmúlt időszakban sok gonddal kellett szembesülni, ráadásul az utóbbi napok történései arra utalnak, hogy a helyzet aligha javul. A vezetők a legjobb játékosokat el akarják adni, gondolom, szeretnének bevételhez jutni. Csakhogy így nem lehet csapatot építeni! A váltás nem lepett meg, ez a lehetőség benne volt a levegőben. Tisztességesen elköszöntünk egymástól, bennem csak a szép emlékek maradnak meg Diósgyőrből. Ugyanakkor nem tagadom, számomra kudarc volt ez a fél év, hiszen ennél sokkal jobb szereplésre számítottam. Jövőmről egyelőre nem tudok sokat mondani. Nagyobb a valószínűsége a külföldi munkavállalásnak, mint a magyarországi edzősködésnek.”