Hárommilliárd

Talán az lehetett a baj, hogy Stadler József többre értékelte Leonardo Da Vincit Lehota Istvánnál. Ha a juhászbojtárból lett dúsgazdag vállalkozó nem próbálja meg felszögelni (…) a veranda falára Az utolsó vacsora című képet, talán minden másként alakul. Akkor a futballba és csakis a futballba pumpálta volna a forintjait, s ki tudja, Lehota István balszélső, no meg a többiek előbb-utóbb a Bajnokok Ligájában találták volna magukat. Stadler József lehetett volna a magyar Abramovics.

Benne megvolt a sportág iránti szenvedély (enélkül normális ember aligha épít stadiont a puszta közepén…), és neki lett volna pénze az igazán nagy sikerhez. Mondjuk olyasmihez, amit Pászkány Árpád elért a kolozsvári Vasutassal. A harmincnyolc esztendős, Sepsiszentgyörgyön született vállalkozó kisebbfajta csodát tett Erdélyben: minőségi idegenlégiósokkal megerősített csapata feljutott a Bajnokok Ligája főtáblájára, ahol megmérkőzhetett a Chelsea-vel és a Romával is.

A csodatevéshez kellett nagyjából hárommilliárd forintnak megfelelő költségvetés.

S persze még valami: a futball iránti rajongás. Pászkány úr egyszer azt mondta: „Semmiféle szakmai tevékenység, siker nem képes olyan kirobbanó érzést, boldogságot szerezni mint a gól, a győzelem.”

Gyönyörű szavak.

Ez hiányzik nálunk – a fanatizmus és a pénz.

A pénz!

Aligha véletlen, hogy újra és újra ide kanyarodunk vissza. Sokan és sokszor elmondták már a véleményüket, miért gyenge a magyar bajnokság, miért csak biciklisfutárból lett futballisták légióskodnak nálunk. Néhány hónapja Csertői Aurél, a Haladással újoncként is bronzérmet szerző remek szakember mondta lapunkban: ha lenne a Haladásnak hárommilliárdja, ott szerepelne a neve a Liverpool, a Benfica és az Inter mellett a BL főtábláján. S tessék, most Szima Gábor, a debreceni futballsikerek kovácsa jelentette ki ugyanezt.

Hárommilliárd forint.

Ennyi hiányzik a hangos, zajos, önfeledt sikerhez.

S persze még valami: megfelelő színvonalú bajnokság, minél több tehetséges, fiatal futballista, kényelmes, komfortos, biztonságos stadionok és sikeres válogatott. Ha ezek hiányoznak (márpedig évek, évtizedek óta hiányoznak), messze elkerülik a sportágat a pénzemberek.

Bár úgy hírlik, Stadler úr kezd megint formába jönni…