A szép győzelem mellé némi csalódás is járt

Thomas Strobl nem hitt a szemének. A Zalakaroson üdülő, a labdarúgást rendkívüli módon kedvelő osztrák kisnyugdíjas egy a gyógyfürdő falára kifüggesztett programfüzetből értesült arról, hogy a közeli Zalaegerszegen bajnoki futballmérkőzést rendeznek szombat este. Nem sokat gondolkodott, Egerszeg felé vette az irányt, holott vajmi keveset tud a magyar futball viszonyairól, az NB I állásáról, s természetesen mit sem tud a ZTE-ről és a BFC Siófokról. Alig foglalta el a helyét a lelátón, máris 1–0-ra vezettek a vendégek, így aztán Strobl úrnak még arra sem volt ideje, hogy érdeklődjön a körülötte ülőktől, tehát nem tudhatta, hogy a Siófok a kiesés ellen harcol, a ZTE pedig a tabella harmadik helyéért küzd.

Thomas Strobl előbb azt hitte, rosszul lát, nem értette, miként lehet az, hogy a gyenge csapat leckézteti az erősebbiket. Aztán mire valaki elővette a tabellát, már 2–2-t mutatott az eredményjelző. Az osztrák kisnyugdíjas pedig tovább hüledezett, mert azt látta, hogy nagy kockázattal és nagy kedvvel futballozik a Siófok, hogy a vendégek szinte akkor kerülnek helyzetbe a hazai kapu előtt, amikor csak akartak.

Való igaz, a Siófok mindent egy lapra feltéve, rendkívül nagy akarattal futballozott, s leginkább Ivancsics Gellért játékának köszönhetően sorra megnyerte a párharcokat, rendre gond nélkül jutott el a ZTE kapujáig, mi több, négy gólt is rúghatott volna az első félidőben. Hogy mégis hazai előnnyel ért véget az első félidő, azt a lett Artjoms Rudnevsnek köszönheti a ZTE.

Sokatmondó viszont: a futballt kedvelő Thomas Strobl számára szimpatikusabbnak tűnt a kiesés ellen küzdő Siófok, mint az egy góllal vezető ZTE.

Thomas Strobl a második félidőben sem unatkozott. Az osztrák futballkedvelő nem győzte számolni a gólokat, de figyelmét és erejét leginkább a helyzetek sokasága kötötte le. Mert amellett, hogy a folytatás újabb három gólt hozott, a csapatok egymás után dolgozták s hagyták ki a helyzeteket. A hibázásban leginkább a dekoncentráltan futballozó Waltner Róbert járt az élen, aki a mérkőzés hősévé is válhatott volna, de amikor passzára vártak társai, kapura rúgta a labdát, amikor pedig passzolt, jobban tette volna, ha a kaput célozza meg, s a tizenegyesrúgásnál sem járt sikerrel.

Ettől függetlenül megérdemelten nyert a ZTE, mert a második félidőre kinyíló, kissé elfáradó Siófokot magabiztosan győzte le. A végén tehát örülhettek a hazai drukkerek, igaz, a Haladás győzelméről értesülve arcukra fagyott a mosoly, mert így már tét nélkülivé vált az utolsó fordulóbeli Szombathelyi Haladás–ZTE összecsapás.

Thomas Strobl csupán azt nem értette, hogy lehet az, hogy a Siófok kiesett az élvonalból, és megígérte, a jövő héten Szombathelyre is ellátogat egy gólgazdag meccs reményében.