Még el sem kezdődött a meccs, amikor óriási lehetőség hullott a vendég Falco ölébe. Az Albacomp leggólerősebb játékosa, Rashad Bell (aki az alapszakaszban 21.4 pontot és 7.3 lepattanót gyűjtött meccsenként) ugyanis egy hete vállsérülést szenvedett, s ezért nem léphetett pályára. Ennek megfelelően bátran kezdett a címvédő, s az első félidőben feltartóztathatatlan Andrija Csirics ponterőssége révén (a szerb bedobó 17 pontot szórt 20 perc alatt) magához ragadta a kezdeményezést, és vezetést szerzett.
A négyes posztról hiányzott Bell, itt támadta a hazai védelmet a Falco – eredménnyel, igaz, a védekezésre eleinte egyik fél sem figyelt… Az első kis-szünet után aztán megváltozott a helyzet, s egy csapásra szigorú lett a védekezés. Ennek eredményeképp sorra dobálták a büntetőket a játékosok, s ebből jobban jött ki az Albacomp, amely a félidőhöz közelítve átvette a vezetést. Megtartani azonban nem tudta, mert feljavult a Falco centerjátéka, így döntetlen volt a nagyszünetben az állás.
A fordulás után ismét felpörgött a bajnok, 11–2-es etap után kilenc ponttal elhúzott. Aztán Bam Doyne triplájával – ő éppen a Falcót hagyta el az Albacomp kedvéért – feljebb zárkózott a fehérvári együttes, de hiába, a palánkok alatt nagyon hiányzott Bell…
A hazaiaknak kintről nem ment, bent Scott Morrison egyedül nem bírt a Falco-fölénnyel, s a negyedet 24–10-re hozta a sárga-fekete alakulat, sőt a 33. percben már 15 ponttal vezetett a magabiztos címvédő.
Az utolsó negyedben még egy kétségbeesett rohamot intézett a székesfehérvári csapat, s a vendégek két sportszerűtlen hibája után, egy perccel a vége előtt egyenlített. A végére azonban már jobban összpontosított a Falco, és az egész meccs alapján megérdemelten vette el a pályaelőnyt az előrébb rangsorolt együttestől.
