Ha a hangerő döntene, a Sopron már vihetné is haza az aranyérmeket. Száznál is többen szelték át az országot, hogy szemtanúi legyenek a bajnokavatásnak, mert persze hit nélkül neki sem vágnak a hosszú útnak. És ha már eljöttek, szurkolnak is derekasan, síppal, dobbal – no meg nagyszerű torokkal. A szegediek is kitesznek magukért, de a hangpárbajt nem ők nyerik meg.
Ez még hagyján, de alighanem jobban bántja őket, hogy a pályán dúló párharcokban is többnyire a soproniak győznek. A vendégek tanultak az előző három mérkőzésből, tudják, kulcskérdés, hogy a Szeged távoli dobásokkal ne húzhasson el, és az is világos, hogy elsősorban Fürész Emőkét kell szemmel tartaniuk. Amber Holt ennél többet tesz: nem engedi még csak dobóhelyzetbe sem a hátvédet. Tapad rá, mint a pióca, mesterien védekezik.
Gigászi Olena Zserzserunova és Horti Dóra küzdelme is. Olykor egymásba kapaszkodnak, nagyokat birkóznak a palánk alatt, hölgyekről szólva sem túlzás a férfias jelzővel illetni a csatájukat. Ám igaz ez mindenkire, különösen a Sopron védekezik roppant agresszíven és eredményesen, a házigazdák nehezen kerülnek helyzetbe, gyakran elszórják a labdákat, így a vendégek apránként egyre jobban elhúznak.
Ilyen hamar eldőlt volna?
Nem. A vendégek már 13 ponttal vezetnek a második negyed közepén, de a Szegedet korai még temetni. Átáll zónavédekezésre, és ez megzavarja a soproniakat, előnyük négy pontra zsugorodik. Ám ennél közelebb nem jutnak a házigazdák az ellenfélhez, Honti Kata vállalkozó kedvének köszönhetően tíz pont különbséggel mennek a csapatok pihenni a nagyszünetben.
No de a harmadik negyedben már tényleg minden eldől.
Legalábbis úgy látszik.
Nem történik semmi különös, de már mindkét fél rengeteget hibázik. A Sopron valamivel összeszedettebb, jobb is, és az utolsó játékrésznek tetemes, 15 pontos előnnyel vág neki. Innen már nincs visszaút, az lehetetlen, hogy a Szeged komolyan gondolja a fordítás lehetőségét. A másik oldalról nézve pedig elképzelhetetlen, hogy a magyar mezőnyben bármelyik csapat egyetlen negyed alatt 15 pontot verjen a bajnoki cím védőjére, az Euroliga idei négyes döntőjének egyik résztvevőjére.
Márpedig a Szeged komolyan gondolja.
Az első perceket 8–0-ra nyeri meg. Zserzserunova és Michelle Maslowski emberfeletti munkát végeznek, jártányi erejük sincs, de viszik a hátukon a csapatot. Ám a fáradtság igaz a többiekre is, tíz, a kimerültségtől félholt játékos harcol, küzd egymással. Honti egy duplával, Jelena Milovanovics triplával hűti le a kedélyeket, de a szegediek az utolsó leheletükig nem adják fel. Nem véletlen, hogy a hazai szurkolók megtapsolják őket, pedig vesztettek. Ez már nyilvánvaló: egy másodperc van hátra, amikor Holt boldogan elhajítja a labdát, messzire, és a pályán lévők rohannak az oldalvonal mellett már javában önfeledten táncoló többiekhez. Ölelkeznek, ünnepelnek – joggal, hiszen egymás után harmadszor is bajnokok lettek.
Néhány perc múlva átveszik az érmeket, majd felmennek a lelátóra is, ahol a szurkolók boldogan fényképezik, csókolgatják őket. Aztán minden soproni elindul hazafelé. Szegedről jó hosszú az út, de gyaníthatóan hosszú lesz ez a boldog éjszaka is.
Az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharc végeredménye: 3–1 a Sopron javára