Temérdek rendőr és biztonsági ember várta a győri csarnokban a szurkolókat, s fergeteges hangulat fogadta a csapatokat a női BL-elődöntő visszavágóján, amelyre a Hypo NÖ szerény előnnyel (26–25) érkezett Győrbe.
„Még egyszer nem játszhat csapatom olyan rosszul, mint az első találkozón, ezért bizakodva várom a mai csatát – mondta Gunnar Prokop, a nyolcszoros BEK- és BL-győztes vendégcsapat menedzsere, aki 1972 óta áll a legendás együttes, gyakorlatilag az osztrák női kézilabda élén. – Azt remélem és hiszem, hogy nagyon harcos, de sportszerű mérkőzésen jutunk tovább, s nem ismétlődnek meg az első meccs rossz emlékű jelenetei. A kézilabda érdeke ezt követeli.”
Németh András, a Hypo edzője (még 34 napig, aztán hazatér, és a Vác élére áll) csak annyit fűzött hozzá, hogy csapatának mindennél fontosabb a fináléba kerülés, és valamenynyi játékosa egészségesen, különösen motiválva lép pályára.
A hazaiak trénere, Konkoly Csaba is pokoli csatát várt, de nem kívánt sem tippelni, sem a taktikáról beszélni. „Csillog a szemük a lányoknak, ez mindennél többet mond” – mosolygott a győri edző.
A szakemberek óvatos nyilatkozatait és a mérkőzés különleges felvezetését az magyarázta, hogy egy hete Südstadtban több sportszerűtlenség esetén rosszul vagy sehogyan sem ítéltek a bírók, s emiatt a Hypo az európai szövetséghez fordult, ez pedig indulatokat gerjesztett itt is, ott is. A hét végére aztán látszólag lehűltek a forró fejek.
Már a második percben ledolgozta egygólos hátrányát az ETO, amely erőszakosan védekezett (játékosai sorra kapták a sárga lapokat), támadásait pedig igyekezett pontosan, erős lövésekkel befejezni. Ki más, Görbicz Anita járt élen a gólszerzésben. Pálinger Katalin bravúrjai is kellettek, hogy a Győr emberhátrányban is jól tartsa magát, de ekkor a Hypo kihasználta a hazaiak kisebb bakijait, s vezetett.
A győriek igyekeztek minél gyorsabban befejezni akcióikat, s ugyanezt tették a sokat hibázó, pontatlanul lövő vendégek is, akiknél főleg Alexandra Nascimento rontott sok ziccert. Jót tett a szintén idegesen, pontatlanul kézilabdázó Győrnek, hogy Görbicz higgadtságra intette kapkodó társait. A Hypo csak szabálytalanságok árán tudta megállítani a gyors és egyre precízebb hazai rohamokat, igaz, a túl kemény belemenések miatt az ETO is bűnhődött. Tomori Zsuzsanna már másodszor kapott kétperces kiállítást a félidő derekán, ezért védekezésben Gabriela Rotis-Nagy váltotta őt.
Egy-egy góllal vezetett a Hypo, pedig Pálingernek a szélről alig lehetett gólt lőni, ezt Kirsner Erika is tapasztalhatta, ráadásul a győri kapus jól indította a fürge Vérten Orsolyát. Már az ETO állt továbbjutásra Görbicz hetese után, és a vendégtámadások egyre többször fennakadtak a hazaiak védőfalán. Kétgólos hazai előnynél a ,,hetesölő” Pálinger nevét kórusban skandálta a B-közép, és a válogatott kapus bravúrjaira szükség is volt, mert társai védekezése olykor fellazult. Igaz, az osztrák csapat támadójátéka sem vallott világklasszis együttesre, ezért érvényesülhetett a már öttel vezető s egyre jobban belelendülő Győr jobb erőnléte és nagyobb tudása.
Csendesen figyelte az osztrák kispad a számára szomorú fejleményeket, mert egyértelműen az ETO akarata érvényesült, s Konkoly Csaba csapata öles léptekkel haladt a BL-döntő felé. A dél-koreai, szerb, brazil és magyar klasszisok mind ritkábban tudták megvalósítani Németh András elképzeléseit, ráadásul a ziccereket hibázó Hypo cserejátékosai sem tudták megváltoztatni a nagy iramú, közepes színvonalú mérkőzés képét.
Pálinger és újra csak Pálinger… Nem lehet eléggé dicsérni a kapust, aki nélkül valószínűleg sokkal nehezebben jutott volna BL-döntőbe az ETO, amely a végén tetszés szerint lőtte góljait a kipukkadó Hypónak. A győriek sorozatban harmadszor játszhattak elődöntőt a klubcsapatok legrangosabb európai küzdelmeiben, s először állnak a legfényesebb siker küszöbén. Május 9-én vagy 10-én, illetve egy hét múlva a dán Viborg lesz az ellenfelük, és a szabályok szerint már az is biztos, hogy a visszavágót itthon játszhatja a Győr.