Angolul, olaszul vagy más nyelven beszélgetünk? – kérdezte a lehetőségeket az interjú előtt Clarence Seedorf, a Milan világlátott támadó középpályása, mielőtt széles mosollyal hátradőlt volna a Milanello sajtótermének foteljében. A 33 éves holland állítólag öt nyelven beszél ragyogóan, így a választék valóban adva volt, sőt a játékos kiváló nyelvérzékét elnézve az olaszok szerdai, magyar ligaválogatott elleni fellépése után talán már magyarul is meg lehet kockáztatni egy-két egyszerűbb kérdést.
Várja már a budapesti utat?
Kíváncsi vagyok, persze, hiszen az ilyen fellépéseknek más a hangulatuk. A Milan ellen mindenki bele akar adni apait-anyait, sokkal motiváltabb, mint egy átlagos mérkőzésen, így valószínűleg nem lesz könnyű dolgunk. Nekünk ez remek edzés, és arra is jó alkalom, hogy fény derüljön egy-egy tehetséges játékosra az ellenfélből. Emellett természetesen a szurkolóknak is élmény lesz a találkozó, reméljük, csinos lányokból is lesz bőven a lelátón…
A világon egyetlen labdarúgót találni, aki elmondhatja magáról, hogy három különböző együttessel is nyert Bajnokok Ligáját: Clarence Seedorfot. Büszke az egyedülálló triplára?
Ahány csapat, annyiféle íze van a sikernek, és örülök, hogy három együttesnél négyszer is tapasztalhattam ezt az érzést. De nem olyan ember vagyok, aki a múltból él, szeretek előre tekinteni. A győzelem pillanata mámorító, ám hamar elmúlik, és utána már az sem több a múlt egy szeleténél. Éppen ezért számomra az ösztönzést inkább az előttem álló kihívások jelentik.
Például?
Igyekszünk minél eredményesebben hajrázni a bajnokságban, hogy a Bajnokok Ligája-indulást kiharcoljuk.
Négyszeres BL-győztesként, a világ egyik leghíresebb csapatának tagjaként csalódást jelentett önnek, hogy az aktuális idényben csak az UEFA-kupában szerepelhetett?
Ha nem érdemled ki, hogy a legjobbak között lépj pályára, nincs jogalapod csalódottnak lenni. Legfeljebb dühös lehetsz magadra, amiért elszalasztottad a lehetőséget, hogy nem érted el a kívánt célt. De ez is a sport része. Nem tudod folyamatosan a legjobb teljesítményt nyújtani, nem élhetsz folyton a fellegekben, el kell viselned a nehezebb időszakokat is. Mégpedig méltósággal és alázattal. S kemény munkával törekedni arra, hogy ismét meghódítsd a csúcsot.
Sokak szerint erre a Milannak csak akkor van esélye, ha végre tényleg rászánja magát a fiatalításra.
Bocsánat, de ezt hogy érti?
Mondják, öreg már a keret ahhoz, hogy újra nemzetközi sikerekre törjön.
Csalóka ez a nézet, hiszen öt éve hallgatjuk, hogy váltani, frissíteni kell, ám ugyanezen öt év alatt meghódítottuk Európát. Hangsúlyozom: azokkal a játékosokkal, akiket oly szívesen neveznek kiöregedettnek. Az eredmények nem a kortól függnek. Sokkal inkább a fizikai, szellemi állapottól, és attól, hogy adott pillanatban ki tudja-e adni magából a csapat, amire valójában képes.
Ezek szerint nincs is szükség új tehetségek beépítésére?
Vannak olyan klubok, amelyek arra álltak rá, hogy szinte csak fiatalokból építsék fel együttesüket. Mások, mint például a Milan, inkább az egyensúly megtalálására törekszenek a tapasztalt és az ifjú futballisták között. Lehet, hogy nálunk a folyamat lassabb a kelleténél, de a cserélődés és a változás ettől még megfigyelhető, és szerencsére vannak olyan fiataljaink, akik beépültek a csapatba.
Kikre gondol?
Pato tizenkilenc, Flamini huszonöt, Bonera huszonhét éves, és Kaká sem nevezhető öregnek a maga huszonhat esztendejével. Lassan-lassan, fokról fokra alakul át az együttes.
A vezetőedzői poszton is?
Ez a kérdés nem rám, hanem a klub vezetőire tartozik.
Meglepne, ha nem lenne véleménye a témáról.
Az a véleményem, hogy túl sokat beszélünk róla. Várjuk meg az idény végét, aztán meglátjuk, mi lesz a folytatásban. A többi csak pletyka és felesleges csacsogás.
Végül annyit áruljon el: visszatér még a holland válogatottba?
Én sohasem mondtam, hogy végleg visszavonulok a nemzeti együttestől. Innentől kezdve nem rajtam múlik, hogy újra felhúzhatom-e a narancsszínű mezt.
