Kezdődik életük kalandja

„Pillanatnyilag miénk az Euroliga legfiatalabb átlagéletkorú csapata és az egyik legkisebb költségvetésű klubja is, így aztán többszörösen büszkék vagyunk arra, hogy végre bejutottunk a final fourba. Úgy gondolom, ez a sors igazságszolgáltatása azért a sok kudarccal végződő, de áldozatos munkáért, amelyet az előző években végeztünk.”

Ezek voltak Török Zoltán ügyvezető szavai azután, hogy az MKB-Euroleasing Sopron tíz év után, nyolcadik próbálkozásra beverekedte magát a női Euroliga legjobb négy csapata közé. Az MKB Arénában szem nem maradt szárazon, de mez sem a sok kilocsolt pezsgő miatt, amikor a zöld-sárgák az idegenbeli bravúr után saját csarnokukban is legyőzték a francia Bourges Basketet, és kvalifikálták magukat a final fourba.

Hogy ez mekkora bravúr volt? Hatalmas, hiszen a csoportmecscsek során ugyan már megvillantotta oroszlánkörmeit Székely Norbert vezetőedző fiatal csapata, amely meglepően rutinos és érett játékkal többek között nyert Brnóban, és hazai pályán legyőzte a CSZKA Moszkvát is, de a folytatás pokoli nehéznek ígérkezett. Előbb a Wisla Kraków állta volna útját Jelena Milovanovicséknak, de nem sikerült neki: a soproniak a harmadik, hazai meccsen másodszor is legyűrték a lengyeleket. Aztán jött a látszólag lehetetlennek tűnő küldetés: a pályahátrány ellenére kétszer jobbnak lenni a háromszoros győztes, egyszeres második és háromszoros elődöntős Bourges Basketnél. Noha a párharc esélyesei a franciák voltak, a remeklő hölgykoszorú előbb idegenben, aztán Sopronban is nyert, így klubtörténeti rekordot ünnepelhetett a négyes döntőbe kerüléssel.

A főpróba ugyan nem sikerült – a Magyar Kupa-döntőt saját közönsége előtt veszítette el a csapat a Pécs ellen –, az előadás még lehet jó. Ám a feladat ismét rettentően nehéz, hiszen a Halcón Avenida Salamanca, a jó erőkből álló, feltehetően többezer fanatikus előtt pályára lépő házigazda ellen kellene győzni az elődöntőben. Persze mind a csapat, mind a mester hisz abban, hogy a feladat teljesíthető, ez a játékosok nyilatkozataiból és a vezetőedzővel készült nagyinterjúból is kiderül. Az Euroliga négyes döntőjét már megjáró edzők egybehangzó véleménye, hogy az első szereplés középpontjában a mentális felkészítés áll. Azaz egy final four-újonc bemutatkozása a játékosok mentális képességén múlik, hogy miként dolgozzák fel, hogy eljutottak idáig, s miként tudják legyőzni – már ha le tudják –, a lámpalázat s a téttel járó nyomást.

„Nem sikerült a főpróba, így elég szomorú vagyok, de sem idő, sem lehetőség nincs a csüggedésre. Sportértelemben most kezdődik életünk kalandja, mostantól csak erre fókuszálunk. A kupadöntőben a csapat fiatal kulcsjátékosai nem tudták elviselni az esélyesség terhét, de ennek a társaságnak az az erőssége, hogy egyik meccsről a másikra képes feltámadni, regenerálódni, és gyorsan túllép a kudarcokon. Az együttes minden tőle telhetőt megtesz, de hogy ez mire lesz elég, nem tudjuk. A lényeg, hogy megmutassuk, mi rejlik ebben a csapatban, mire képes, ha nyerünk, ha veszítünk” – fogalmazott Török Zoltán.

Ha a soproniak sikeresek lesznek az elődöntőben, egy lépcsőfokkal megint feljebb lép a csapat a klub eddigi eredménylajstromán, s jöhet a döntő…