Oly kegyetlen az élet…
Idősebb Ocskay Gábor és Ocskay Gáborné, a legendás 19-es szülei ezt hajtogatták. Miért pont az ő kisfiuk?
Az édesapa, aki az Alba Volán szakosztály-igazgatója is, sajtótájékoztatót tartott. Kamerák és fényképezőgépek tucatjai szegeződtek rá, ült, de gondolatai érthetően messze jártak. Szólni akart, világgá kiáltani fájdalmát, ám végül arcvonásai beszéltek helyette. Három mondatot volt képes kipréselni magából: „Senkinek sem kívánom ezt az érzést, senkinek sem kívánom, hogy elveszítse a gyermekét. Többet most nem vagyok képes mondani, kérek szépen türelmet a család többi tagja nevében is. Köszönöm az együttérzésüket.”
Hogy kevés szem maradt szárazon, nem kell mondani…
A roppant nehéz helyzetben Tóth István, az Alba Volán vezérigazgatója, a szakosztály társelnöke állt a nyilvánosság elé: „Csodálatos ember hagyott itt bennünket, mérhetetlen fájdalom ez mindannyiunknak. A vizsgálatok még tartanak, így egyelőre nem tudjuk megmondani, mi okozta Gábor halálát.
Az biztos, rendszeresen járt orvosi kontrollra. A szakosztály úgy döntött, kezdeményezi az önkormányzatnál, hogy a jövőben ifjabb Ocskay Gábor nevét viselje a jégcsarnok.”
Döbbenetes. Tényleg döbbenetes…
Dr. Sándor Csaba, a klub orvosa is nehezen találta a szavakat. A falhoz támaszkodva, kisírt szemmel fogalmazott: „Korai
még arról beszélni, mi okozta Gábor halálát, minden csak felvetés. Arra utaló jelek ugyan vannak, hogy a szíve vitte el, de biztosat még nem lehet mondani. Amikor értesítettek, rohantam a helyszínre, de sajnos mire odaértem, már nem élt, a mentősök hiába próbálták újraéleszteni. Borzalmas tragédia. Az edzőnek, Énekes Lajosnak én mondtam meg, gondolhatják, iszonyatos volt. Gábornak nem voltak panaszai, sőt az egész szezonban ő volt az egyetlen játékosunk, aki egyetlenegyszer sem volt beteg.”