Egyelőre bizonytalan Gerebics Roland jövője

„Nem hiszek a műtétekben” – szögezi le határozottan.

Gerebics Roland nem fél, pedig a gerincsérv mégiscsak gerincsérv. Arra a kérdésre, meddig lehet elviselni a betegséget, magabiztosan feleli: „Remélhetőleg életem végéig. Sok munkával és gyógytornával szinten tudom tartani a sérülést, kizárólag ebben hiszek.” Heti háromszor jár gerinctornára és gyógymasszőrhöz, emellett rengeteg pluszmunkát végez a fizikai edzések mellett, de operációról hallani sem akar.

Ő tudja. Márpedig Gerebics tudatos versenyző, nyoma sincs már a kezdeti nyersességnek. „Pekingben sokkal céltudatosabbnak és profibbnak éreztem magam, mint Sydneyben. Ennek ellenére kudarcot vallottam a kínai fővárosban” – elevenítette föl a dupla traposok között induló Gerebics az augusztusi eseményeket, amikor egyetlen korongon múlt a döntőbe kerülése. „A legfőbb baj az volt, hogy lassabban lőttem a megszokottnál, mert azt hittem, így biztosabban versenyzem. Ez viszont már nem az én pörgős stílusom volt, és mint kiderült, nem is feküdt nekem” – mondta Gerebics, aki annak idején épp az általa említett pörgős stílus miatt választotta a dupla trapot a trap helyett.

Az időközben érett versenyzővé váló sportoló egyelőre nem tudja, milyen körülmények között készülhet Londonig, pedig mindenképpen szeretne kitartani a 2012-es játékokig. „Harminchárom éves leszek akkor, ami a lövészetben ideális életkor. Pontosan tudom, hogyan kell irányítanom a felkészülésemet, és ha ez sikerül, jó eséllyel indulhatok Londonban. Ennek érdekében 2010-ben vagy 2011-ben meg kell nyernem egy világversenyt. Eltökélt célom a kvótaszerzés, meg sem fordul a fejemben, hogy nem sikerül, vagy hogy az olimpián nem jutok be a döntőbe” – mondta határozottan Gerebics, akinek december 31-én lejárt a szerződése az Olympia-Sarlóspuszta SE-nél, és máig nem állapodtak meg a folytatásról. „Egyelőre nem tudom, mi lesz Londonig, de remélem, dűlőre jutunk klubommal, amely egyben a szponzorom is. Ha nem így alakul, más utat kell választanom. Elképzeléseim vannak, de ezekről csak akkor beszélek, ha nem sikerül megállapodnom az egyesülettel. Remélem, erre a beszélgetésre nem kerül sor.” Kétségtelen, kellemesebb témát is találhatnánk, például Gerebics címvédését a március végi ciprusi Grand Prix-n. Ám erre megállapodás és anyagi háttér híján nem lesz lehetősége – először csak májusban szurkolhatunk neki, az idei első világkupa-viadalon, Kairóban.