Lefocizott dobogóesélyes
„Azért a magyar első osztálynak tempósabb ám az irama, mint az osztrák második ligáé!”
Ezt Daniel Kogler, egy húszesztendős csapzott osztrák fiatalember mondta a Vasas-pálya vadonatúj öltözőépületében. Már lefújták a meccset, a siófokiak épp a találkozót követő szokásos edzésükre indultak, amikor Kogler sporttárs rövid monológba kezdett. Amúgy akkora gólt rúgott, hogy arra még a legendás előd, Herbert Prohaska is elégedetten bólintott volna, ha látja. Szóval az osztrák ifjú, aki szerepelt a St. Pölten, majd a Velez Mostar csapatában is, hirtelen lépett elő főszereplővé.
„Valamennyi osztrák korosztályos válogatottban szerepeltem – folytatta Daniel Kogler –, és örülök, hogy Magyarországra szerződtem. Ügyes futballisták közé kerültem, egyre jobbak leszünk, és bent maradunk…”
Könnyű, laza győzelmet aratott a Siófok a Fáy utcában.
A vendégek sikere egyetlen pillanatra sem forgott veszélyben, tudniillik a kilenc meghatározó futballistáját nélkülöző Vasas minimális ellenállást sem tanúsított. Ha ez a jövő angyalföldi csapata, akkor alighanem ínséges időszak köszönt a sikerektől amúgy is elszokott piros-kék hívekre. Mert bizony a szombaton látott Vasas méltán pályázhatna a minden idők leggyengébb angyalföldi alakulata címre. Jellemző, hogy az első kidolgozott akciót és helyzetet a nyolcvanadik percben láthattuk – ezzel aztán le is tudta a futballt erre a napra a hazai csapat. Sem ötlet, sem elképzelés, sem lendület, sem győzni akarás nem volt Mészöly Géza tanítványaiban. Pedig a szokásosnál többen látogattak ki az Illovszky Rudolf Stadionba, és már negyedórája ment a meccs, amikor még hosszú sorok kígyóztak az ülőhelyi rész mögötti egyetlen pénztár előtt. A szurkolók, érezvén, hogy csapatuk ezer sebből vérzik sérülések, eltiltások és a bizonytalan jövőkép miatt, becsülettel buzdították a Vasast, ám ez sem segített. Olykor edzőmeccs jelleget öltött az amúgy meglehetősen lassú tempójú találkozó, amelyen a labdát rendszerint a siófokiak birtokolták. Aczél Zoltán nagy lelkesedéssel és a jelek szerint jó érzékkel rakta össze a Siófokot. Azt a gárdát, amely még most is nehéz helyzetben van, de amelynél hétről hétre egyre jobb a hangulat, ezt mi sem jellemzi jobban, mint Nemes Ferenc klubelnök találkozó utáni kijelentése:
„Márpedig bent maradunk, és én bizony azt sem tartom kizártnak, hogy legyőzzük a Debrecent is. Nem csak a kupában, a bajnokságban is! Ügyes gyerekeink vannak, s ezen a napon jobbak voltunk a Vasasnál.”
Angyalföldön csupán egy dolognak örülhetnek: ha a szombaton látott csapat, mondjuk, valamelyik éllovassal találkozik, bizony alapos verés lett volna a vége. Így viszont megúszta egy góllal. Bár a dobogós helyezésről álmodozó együttesnél ez most senkit sem vigasztal.
