Még az árnyékos oldalon
Edzője a hatvankettedik percben hívta le a pályáról – nulla nullánál…Edzője a hatvankettedik percben hívta le a pályáról – nulla nullánál…
Azért nem áltatom magam azzal, hogy a lejövetelem miatt roppant össze a gárda, a vereségünknek nem ez az oka – ismerte el a találkozó másnapján Huszti Szabolcs. – Sokkal inkább az, hogy nem játszottunk jól, az igazat megvallva nekem sem ment. Régen voltam annyira elkenődve, mint a meccs lefújását követően, bosszantott, hogy kikaptunk, és bántott, hogy nem tudtam a csapat hasznára lenni.
Kívülről fáradtnak, monotonnak tűnt a Zenit futballja.
Belülről is. Nyoma sem volt az előző körben mutatott, Stuttgart elleni jó teljesítményünknek. Rengeteg hiba csúszott a játékba, az átadásokkal éppúgy gondunk akadt, mint a labdakezeléssel. Amióta itt vagyok, ez volt a legrosszabb meccsünk.
Indokolt volt a cseréje?
Nem állítom, hogy várható volt, de azt sem, hogy meglepett. Azt viszont készséggel elismerem, nem játszottam úgy, hogy végig a pályán kellett volna maradnom.
Sérülése mennyire hátráltatta?
Mivel vállaltam a játékot, nincs okom arra hivatkozni, hogy fájt a lábam. Különben nem „százas” még, egy-egy lövésnél vagy indításnál éreztem is a fájdalmat, hangsúlyozom ugyanakkor: nem ezen múlt.
A kétgólos különbség reális?
Nem! Az Udinese remek volt, a Di Natale, Quagliarella, Pepe támadótrió állandó veszélyt jelentett, ám ha belegondolok, hogy gól nélküli állásnál rúgtunk egy kapufát, valamint elpuskáztunk két ziccert, akkor talán megérti, miért mondom azt, hogy túlzott a különbség. Ha kettő egyes vereséget szenvedünk, egy szavam sem lenne, de így…
Nem is bizakodnak a továbbjutásban?
A hét végéig nem! Vasárnap a Szpartak Moszkva vendégei leszünk, és addig csak azzal foglalkozunk, hogy miként nyerhetnénk meg az első bajnokit. A péntek délutáni edzésen sem volt téma az udinei kudarc, az edzőnk is elintézte azzal, hogy majd a visszavágó előtt visszatérünk rá. A Szpartak elleni csata presztízsmeccs, ha azt megnyerjük, szurkolóink alighanem megbocsátják nekünk az olaszországi vereséget.
Hát még ha a csütörtökön rendezendő UEFA-kupa-visszavágón három nullára győznek!
Társaim már fel is elevenítették, hogy az előző kiírásban a Marseille-ben összeszedett kétgólos hátrányt sikerült ledolgozniuk hazai környezetben. Megnyugtató, hogy az udinei fiaskó még nem jelenti a kiesésünket, van lehetőségünk a javításra. A labdarúgásban az a szép, hogy az árnyékos oldalról gyorsan átkerülhet az ember a naposra. Néha kilencven perc is elég ehhez…
