A keddi BFC Siófok–DVSC-TEVA találkozó után szerdán három újabb párharcra kerül sor a Magyar Kupa negyeddöntőjében:az egyetlen alacsonyabb osztályú csapat, az NB II-es Kazincbarcika a Győri ETO-t fogadja, a Budapest Honvéd a Kecskemétet látja vendégül, a Hungária körúton pedig MTK Budapest–Újpest összecsapást rendeznek. Egy esetleges siker még nem jelent garanciát a továbblépésre, a négy közé jutás ugyanis két mérkőzésen dől el.
Ha azt mondjuk, két jó formában lévő csapat futballozik szerdán 18 órai kezdettel a Hidegkuti-stadionban, nem túlzunk: az MTK Budapest és az Újpest két-két győzelemmel kezdte a tavaszi idényt (előbbi a Kaposvárt 2–1-re, a Vasast 3–0-ra verte meg hazai pályán, utóbbi Nyíregyházán győzött 3–1-re, majd a Siófokot gyűrte le 2–0-ra). Hogy a Magyar Kupában mire jutnak egymással, arra a választ részben szerda késő délután kapjuk meg, az viszont biztos, hogy a Kanta József nevével fémjelzett korosztálynak az utóbbi sorozatban egyszer sem sikerült a legjobb négy közé kerülnie. A kétszeres válogatott középpályás állítja, ennek éppen itt az ideje.
Tévedek, ha azt mondom, nem igazán kedveli a Magyar Kupát?
Miért gondolja? – hökkent meg a felvetésen Kanta József. – Ugyanúgy szeretek a kupáért futballozni, mint bajnoki mérkőzésen, az már más kérdés, hogy az MK-sorozatban ez idáig nem voltunk sikeresek. Amióta felkerültem az első csapathoz, előfordult, hogy a legjobb tizenhat között az NB II-es BKV Előre jelentette számunkra a végállomást, aztán a Fehérvárral, majd a Honvéddal szemben maradtunk alul két szoros meccsen, legutóbb pedig Putnokon játszottunk gól nélküli döntetlent, és így az alacsonyabb osztályú együttes ment tovább. Bízom benne, hogy ez az év nekünk is sikereket hoz.
Reményei valóra váltásához alighanem bravúrok szükségesek: a soros ellenfél, az Újpest az egyik legjobb formában lévő honi csapat…
Az egyik legnehezebb ellenfelet kaptuk, de ezt nem tartom tragédiának. Úgy fogom fel, ha sikerül továbbjutnunk, egy nagy riválissal máris kevesebb van versenyben. Ez a párharc olyan nekünk, mintha az év meccsét játszanánk. Sajnos az őszi idényünk nem sikerült a bajnokságban, így a Magyar Kupában maradt lehetőségünk a nemzetközi szereplés kivívására.
Van-e jelentősége, hogy korábbi csapattársai közül ketten is a lila-fehéreket erősítik?
Bori Gábor és Pollák Zoltán jó barátom, mindkettőjükkel évekig játszottam együtt, szinte mindent tudunk egymásról. Biztos, hogy furcsa lesz ellenük pályára lépni.
Miután a teljes őszi idényt ki kellett hagynia térdsérülése miatt, a Rákóczi ellen góllal tért vissza, majd legutóbb a Vasas hálójába is betalált. Ilyen hamar utolérte magát?
Ha valaki, én tudom, hogy messze vagyok még az ideális állapottól, a játékomon bőven van mit javítani. Nem érzem azt a ritmust, amely régen megvolt bennem, gondolkodásban és mozgásban is gyorsulnom kell. Persze tudom, a csúcsforma elérése nem megy egyik napról a másikra: hozzáértők szerint annyi idő kell hozzá, amennyit a futballista sérülése miatt kihagyott.
Mit gondol, az utóbbi évek legjobb szereplését produkálva ott lesz az MTK a sorozat elődöntőjében?
Úgy érzem, ott leszünk.