Szerényen a sor végére áll

Mit szólt a kutyus, hogy a gazdi eljött otthonról?Mit szólt a kutyus, hogy a gazdi eljött otthonról?

Kicsit szomorú volt, de azért, azt hiszem, jól meglesz nélkülem – mondta Sisa Tibor nevetve, amikor a Bp. Honvéd új vezetőedzőjeként interjúra invitáltam, és a hetvenkilós kaukázusi házi kedvencről kérdeztem. – Eddig is inkább ő sétáltatott engem, most majd valamelyik családtagomat fárasztja le. Egyébként ha nem is mindennap, de azért úgy tervezem, hogy sokat járok majd haza, Ludányhalásziba.

Sokáig nem maradt kispad nélkül, így lehet, felesleges a kérdés: már nagyon unatkozott otthon?

Mondjuk úgy, hogy elvoltam. Rendezgettem az évek alatt felhalmozódott papírjaimat, éppen az ötvenharmadik oldalnál jártam, amikor csörgött a telefonom. Úgy néz ki, egy időre ismét fel kell függesztenem a jegyzetek lefűzését. Bevallom, nem terveztem, hogy ilyen gyorsan ismét munkát kapok, de így alakult, hirtelen történt minden.

Presztízscsata lesz a DVTK elleni meccs

Kellett egyáltalán gondolkodnia?

Persze hogy kellett! De… A Honvéd hívásának azért nehéz lett volna ellenállni. Először vasárnap este kerestek a klubtól, de akkor elutasítottam az érdeklődést, mondván: a csapatnak van edzője, nem szeretnék Pölöskei Gábor helyére törni. Aztán hétfőtől felgyorsultak az események, szerda délelőtt leültünk tárgyalni, most pedig már itt vagyok a Honvéd sajtótermében, piros-fekete melegítőben.

Milyen érzés volt szerdán belépni a Bozsik-stadionba?

Úgy fest, tényleg mesebeli történet az enyém. Kicsit még most is hihetetlen számomra, hogy egy ötszáz lelkes falucska patkolókovácsának legkisebb fia ilyen messzire jutott. De hát sok próbát kellett kiállnia. Néha elgondolkodom: tényleg velem történik mindez? Nem akartam edző lenni, nagyon jól megvoltam testnevelő tanárként, aztán jöttek a sikerek a pálya szélén, mígnem az egyik barátom mondogatni kezdte, lehet, van érzékem a futballhoz, és végül én is hinni kezdtem neki. Nem vagyok kishitű, de egyelőre nem vagyok biztos benne, hogy megérdemlem a Honvéd kispadját. Tisztában vagyok azzal, hogy ennél a klubnál korábban milyen világklasszis játékosok és edzők dolgoztak, most annak is örülnöm kell, hogy beállhatok a sor végére. Remélem, egyszer majd engem is úgy emlegetnek: na, itt volt ez a Sisa legény, ő is letett valamit a Kispest asztalára.

A jövő hét végén Diósgyőrben játszik a Honvéd. Mit érez? Izgul, bizonyítani akar?

Igen, bizonyítani szeretnék! Sok szeretetet kaptam Diósgyőrben, mindenki tudja, hogy jól éreztem magam a DVTK-nál, de ígérhetem, a Honvédnál is szívvel-lélekkel végzem majd a dolgomat.

A kistáskája mindig indulásra készen várja

Ha tehetné, változtatna a csapat keretén?

Nincs okom fanyalogni. Sok jó játékos van Kispesten, tisztában vagyok a képességükkel, és ahogy külső szemlélőként figyeltem, az elmúlt hónapokban sokszor a szerencse is elpártolt az együttes mellől. A játékosállomány megfelelő, de a taktikában persze lehetnek apróbb változások.

És a szakmai stábban?

Úgy tervezem, Csábi József marad mellettem is, de a részletek megbeszélésére eddig még nem volt idő. Átgondolom a lehetőségeimet, és rövid időn belül döntök.

Nagy hátrány, hogy beugróként folytatja a munkát, és a téli felkészülést nem önnel végezték a labdarúgók?

Nem előny, az biztos. Pölöskei Gábor nyilván a saját elképzelései szerint végeztette el a gyakorlatokat