Irány Milánó és London!
„Nem csupán évad-, de ciklusnyitó verseny is lesz – adta meg a hagyományos Bocskai-emlékverseny alaphangját Kovács László, a magyar amatőrválogatott szövetségi kapitánya. – A liverpooli Európa-bajnokságra még maradt néhány olimpikon, sokan ott csengették le a karrierjüket, most viszont nem lehet mellébeszélni. Megérkeztek az ifik is, tért foglaltak, jöhet az igazi küzdelem.”
Nincs mese, ma már az olimpiai „szemüveg” dívik (a ciklusnyitás arra vonatkozott) az ilyen sportágakban, még akkor is, ha Londonig három és fél év van hátra. A nyári, milánói világbajnokságig viszont már csak fél, a kapitány ezért is rendelte el, hogy minden kerettagnak indulnia kell. Még akkor is, ha a Bocskain a hagyományoknak megfelelően a magyarok nemzeti helyett klubszínekben indulnak.
„Talán ezért nem mondom azt, hogy ez lesz a bemutatkozásom. Szerintem azon már a klinikai felmérések során átestem, azóta együtt dolgozunk, és együtt gondolkozunk. Rövidebb távon mindent Milánónak rendelünk alá, akár itthon, akár külföldön versenyzünk. Arra pedig külön kíváncsi vagyok, ki hogyan tudott felkészülni a megváltozott körülményekre, főleg a háromszor három perces menetekre” – árulta el a kapitány. Debrecenben lehet is kíváncsi, az előzetes jelentkezések alapján 16 ország 161 bokszolója húz majd kesztyűt szerdától az Oláh Gábor utcai sportcsarnokban.
A magyarok azonban a vezér, a világversenyekről érmet megbízhatóan szállító Káté Gyula nélkül. A legutóbbi Eb ezüstérmesét hátsérülés miatt nem engedi indulni a keretorvos. „Jó lenne, ha minden súlycsoportban lenne érmünk, akkor több mint elégedett lennék. Elég kemény kritérium, de úgy mégse állhatunk oda, hogy itt-ott csak leesik valami” – jegyezte meg Kovács László.
A kategóriák többségében teljesíthető a terv, de akadnak hagyományosan lyukas súlycsoportok, amelyekben vagy bravúrral vagy óriási szerencsével (lásd még: sorsolás és hazai pálya) lehet odaférni a dobogóra. Az 51, az 54, az 57 és a +91 kiló 2009-ben sem tűnik acélosnak (a mérce inkább a nemzetközi szint legyen, mint a hazai hiedelmek), ettől még a Bocskain kicsúszhat egy-egy jobb eredmény (az nehezen hihető, hogy például a négy 51 kilós közül senkit sem tolnak majd el éremig itthon) – de a pillanat öröménél sokkal fontosabb a hosszabb távú, értékelhető produkció.
Nem kell messzire menni: kvalifikációs tornákon tuti olimpiai bajnokot kiáltottak, aztán Pekingben egy meccsig tartott a viadal.
