Minden gesztusára figyelnek

Hogy mi járhatott Lothar Matthäus fejében szombaton, a Bnei Jehuda elleni bajnoki 57. percében?

Az arca nem árulkodott, pedig páratlan gólnak volt szemtanúja: Eliran Atar tizenegy méterről a levegőben úszva, ollózó mozdulattal küldte a labdát a léc alá. A Netanya edzőjének közönye azonban bocsánatos bűn volt: a játékos a riválisnak szerzett vezetést…

A 82. percben a levegőbe csapós, felugrós akció már masszív érzelmi gejzírműködésről árulkodott, ám a fáradt gőzt nem Sznir Gueta egy pontot érő találata után eresztette ki a tréner. Az eltiltása miatt a Netanya kispadjától jobbra, a nézőtér harmadik sorában, Gadi Chen csapatmenedzser társaságában helyet foglaló edzőnek minden apró mozdulatára odafigyeltek. A mozgó kamerás operatőr által „sakkban tartott” korábbi klaszszis ennek megfelelően szűkre szabta mimikai eszköztárát, így csupán néhány matthäusos arctemetés (tenyérbe, elsősorban akkor, ha övéi kecsegtető helyzetben hibáztak), heveny jegyzetelés (a szünet közeledtével szaporodott a rövid körmölések gyakorisága) és a hajrában, a netanyai meccslabda elrontását követően egy klasszikus „ezt nem hiszem el” fintor jutott a kíváncsiaknak.

A hevesebb reakciók a falak között maradtak, legalábbis a szünetben.

A lefújás után, a hangszórók kiiktatását követően már nem: ismerősen csengő német akcentussal valaki irtózatos hangerővel magyarázott – a Netanya öltözője felől.

Mire elhagyta a stadiont – tíz riporteren verekedte át magát a létesítmény területén belül parkoló autójáig –, vonásai többékevésbé kisimultak.

Lothar Matthäus pontosan tudja: a hétvégén minden kezdődik elölről.