Keretek közé szorítva

A szakma által a legjobbnak tartott magyar idegenlégiós hétköznapjait egy városszerte viharsebesen terjedő vírus nehezíti meg. Németh István a nyáron szerződött Görögországba a patinás, ám financiális lehetőségei miatt a biztos bennmaradást célul kitűző AEK Athén együtteséhez, amelynél stabilan teljesít, csapata harmadik legjobb dobójának számít a görög Dimitrisz Papanikolau (11.8 pont/mérkőzés) és az amerikai D. J. Thomson (11) mögött átlagban szerzett 10.1 ponttal, és az egész keretet tekintve a legimponálóbb mezőnyszázalékkal (65.9). Noha az influenza ledöntötte a lábáról, a szombati bajnokin mégis vállalta a játékot.

Hogy van?

Jól, csak most edzés helyett az ágyat nyomom – szipogta a telefonba Németh István.

Szombaton még a pályán volt, és huszonhárom perc alatt bevágott tizenhárom pontot...

Nem akartam kihagyni a meccset, mert ezt most mindenképpen meg kellett nyernünk, hogy a Trikala leszakadjon mögöttünk, éppen ezért nem szóltam az orvosnak, noha már a bemelegítés előtt belázasodtam. Tudtam, megfázásról szó sem lehet, mostanában huszonöt fok körüli meleg van Athénban, de azt hallottam, hogy a városban kering egy vírus, azt kaphattam el.

Érződött a játékán a betegség?

Gyorsan elfáradtam az elején, aztán átestem a holtponton, és hoztam az átlagot.

Éppen ez az, amiről kérdezni akartuk. Már elnézést a bizarr kérdésért, de miért nincsenek kiugróan remek és rossz meccsei, mint másnak?

Nagyon egyszerű a válaszom: azért, mert a csapat stílusa nem engedi meg az effajta produkciókat. Lassú, kontrollált kosárlabdát játszunk, kevés a lehetőség az improvizációra, és én az elmúlt években egyetlen ilyen stílusú csapatban sem szerepeltem, teljesen mást kértek és játszattak velem. Nincs ezzel semmi baj, csak még szoknom kell.

Elégedett saját teljesítményével? Sokan többet vártak öntől.

Többnyire igen. Nem vagyok elégedetlen, talán néha lehetnék aktívabb, többet dobhatnék vagy törhetnék be, de éppen a játék kontrolláltsága miatt erre kevesebb a lehetőségem.

Jelenleg a kilencedikek, vagyis biztos bennmaradást érő helyen vannak, egy pozícióra a felsőházi rájátszástól. Ezzel is elégedett?

Pontosan úgy megy a csapatnak , úgy szerepelünk, ahogyan terveztük.

Diplomatikus válasz, de azt talán ön is tudja, hogy sokan úgy vélik, ön egy jobban szereplő, erősebb csapatban is meghatározó játékos lehetne.

Most itt vagyok, ennél az egyesületnél kell jól játszanom, és ez a lényeg. Egyébként pedig sokkal erősebb a görög élvonal, mint az elmúlt években, és mivel én ebben a bajnokságban megállom a helyem, büszke vagyok magamra.

A görög pontvadászatra milyen hatással van a gazdasági világválság?

Nemcsak a kosárlabda, de az egész ország megsínyli. A PAOK a csőd szélén áll, szponzorok mondják vissza a szerződéseket, csúsznak a fizetések, soroljam még...?

A nézőszám csökkent?

Az nem, legalábbis nálunk nem, de nekünk kicsi a csarnokunk, alig kétezres, s csak a rangadókra telik meg.

Na és milyen a szurkolás?

Elképesztő. Hihetetlenül vehemensek a drukkerek. Nekünk eddig már három zárt kapus bajnokink volt a szezonban.

Mi volt a büntetés oka?

Közel van a lelátó, könnyű bedobálni a tárgyakat a parkettre, és – hogy finoman fogalmazzak – könnyen a pályán landol a dühös szurkoló szájában felgyülemlett váladék...

Még az ősszel arra panaszkodott, hogy a körülmények nem éppen kifogástalanok. Rendeződött azóta a helyzet?

Persze, most már minden tökéletes. Van internet, kábeltévé, szép és tágas a lakás, közel a tengerpart, ahol a szabadidőnkben sokat sétálunk a feleségemmel és a kislányommal. Ilyenkor jókat beszélgetünk, és én is kiszellőztetem a fejemet.