A szlovákok elleni mérkőzés után is csak azt tudom írni, hogy ilyen a mai kézilabda, hat-hét gól előny még nem a mennyország. Remekül védekeztünk, hat gólt kaptunk az első félidőben, ami világcsúcs a maga nemében, ennél még az ausztrálok is többet lőttek. Nem a védekezésben kell keresni a hibát, 24 gólt lehet kapni. A szlovákok kapusa, Richard Stochl jól ismerheti a magyar játékosokat, és ez nagy előnynek bizonyult. Olyan nagy baj nincs szerintem, ugyanis rengeteg lehetőségünk volt, probléma szerintem akkor van, amikor egy csapat nem dolgoz ki elég helyzetet. Azt üzenem a csapatnak, hogy csak előre nézzenek. Pozitívan kell gondolkodjanak, folytassák azt, amiben eddig jók voltak. Egyelőre csak az argentinokkal érdemes foglalkozni, le kell győzni őket, és akkor nyugodtan készülhetünk a franciák ellen.Még nem került semmibe a szlovákok elleni pontvesztés, és talán nem is fog. Azzal, hogy döntetlenre végeztünk, már nem elég csak a saját eredményeinkkel foglalkozni, figyelnünk kell a román–szlovák párharc kimenetelére is. Esélyesebbnek tartom a román együttest, és bízom benne, hogy győznek, így két ponttal mehetnénk tovább a középdöntőbe.Addig azonban le kell győzni az argentinokat, akik számomra meglepő módon megelőzték a kubaiakat a pánamerikai játékokon. Latinos mentalitással fognak játszani, elhiszik magukról, hogy ők a világ legjobb játékosai. Igazából nincs vesztenivalójuk, ezért is nehéz ellenfél a dél-amerikai együttes.Minden szempontból erősebbek a mieink, ha mentálisan rendben leszünk, nem lehet probléma, és biztosíthatjuk a középdöntőbe jutást az argentinok elleni győzelemmel.Utána következhet a francia csapat, amelyik erősebb, mint azt az előzetes hírek alapján gondoltam. Amelyben Thierry Omeyer vagy Claude Onesta játszik, az a csapat nem lehet gyenge. Reméljük, pénteken már a továbbjutás tudatában készülhetnek bravúrgyőzelemre a mieink.